S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
5.4. Szeghúzó kalapács (2. ábra 11, 17. ábra 1) ívelt, kétágú (töredékes) heggyel és hosszú nyakból induló, karcsú fokkal rendelkező szeghúzó kalapács az 5.4. számú lelet. A korrodáltsága miatt nehezen kivehető mesterjegy a fok felső lapján van. A hazai középkori régészeti anyagokban fellelhető szeghúzó kalapácsok egy része a nagyvázsonyitól eltérő vasnyeles41, illetve nyéltüskés megoldást mutat42, késő középkori leletanyagban azonban felbukkan a tokos típus is.43 Külső jegyeit tekintve a nagyvázsonyihoz44 legközelebb a dévényi lelet áll, ám az utóbbi talán formailag fejlettebb, kiérleltebb típust képvisel. 5.5. Fűrészlap (2. ábra 9-10) Az 5.5.1. számú egy kisméretű, töredékes fűrészlap egyik vége, fogazott. A végződésen — töredékessége ellenére — megfigyelhetőek azok a jegyek, amelyek a tárgycsoportra jellemzőek lehetnek. (2. ábra 9) A fűrészlap vége rézsűsen felfelé törik, és csúcsban végződik, előtte azonban kiszélesedik, és itt két szegecslyukat figyelhetünk meg. A fűrészlapokat, a vizsgált korszakban, általában nem oldható kötéssel rögzítették a keretben, nevezetesen a nyéltől távolabbi végén a keretvég szétnyíló szárnyai közé szorították, majd szegeccsel átütötték.45 A nagyvázsonyi darabon két ilyen szegecslyuk található. A lap kiszélesedése is nyilván azt a célt szolgálta, hogy az stabilabban illeszkedjen a fűrészkeret szárnyai közé. A Szabó János Győző által leírt - általa aló. sz. vége és a 17. sz. vége közötti időszakra datált - fűrész46 több megoldásban emlékeztet a nagyvázsonyira, ám a keret ismerete nélkül többet nem mondhatunk. A másik fűrészlap ettől eltérő formát mutat, keskenyebb lapú, sűrűn fogazott töredék, a lap egyik végén a pengére merőlegesen elhelyezett kerek nyúlvánnyal, amelynek a fűrészlap rögzítésében lehetett funkciója. (2. ábra 10) Hasonló kialakítású darab a dévényi várban került elő.47-"VIRÁGOS 2006, 64. ábr. 42 FELD-JAKUS-LÁSZLÓ 1979,35. kép 9.; CABELLO-FELD 1980,12. kép 1. 43 KRAJÍC 1993, 16. ábr. 4024. 44 POLLA-EGYHÁZY 1975, 9. kép 5. 45 SZABÓ J. GY. 1983, 143. 461. m. 157. 47 POLLA-EGYHÁZY 1975, 6. ábr 2. 6. Fémmegmunkáló szerszámok 6.1. Ötvöskalapács (3. ábra 1) Vasból készült, tokos kialakítású ötvöskalapács. A funkció jól felismerhető a kalapács gömbölyített végeiből és a kis méretből. A nyél a tok háromszögletűre kialakított nyílásába illeszkedett, oldalain két szeglyuk biztosította a rögzítését. Az ilyen gömbölyített fejű, különböző méretben és súlyban készített kalapácsokat elsősorban a nemesfémek megmunkálásánál alkalmazott un. trébeléshez használták.48 Az eszköz funkcióját tekintve itt egyedülálló, mivel ötvösmesterség jelenlétére utaló egyéb lelet az ásatási anyagban nem bukkant fel. 6.2. Golyóöntő fogók (3. ábra 5-11, 17. ábra 2-4) Az ólomból készített pisztoly-, ill. puskagolyók öntésére szolgáló golyóöntő fogók gyakran fordulnak elő ásatási anyagban. A megolvasztott ólom beöntésére a fogó két serpenyőjének illeszkedésénél kialakított csatorna szolgált. A kész golyóról a művelet után az öntőcsapot eltávolították. Félkész, tehát még öntőcsappal rendelkező példányok a vári leletek között is találhatóak, jól illusztrálva azt, hogy a kisebb kaliberű fegyverek lőszereit - ólomból - helyben gyártották. A korabeli szállítási jegyzékekben is fellelhetőek a nagyobb méretű, kész vasgolyók mellett az ólomszállítmányok.49 Ahol mérhető volt a serpenyők belső átmérője, ott ezek 10-12, ill. 14 mm-es kalibert adtak ki, tehát elsősorban pisztolyok, ill. kisebb űrméretű (esetleg vadász-) puskák (pl. a magyarországi gyűjteményekben, inventáriumokban gyakori, és a 17-18. században igen kedvelt un. csinkapuskák)50 számára biztosíthatták a lőszer utánpótlását. A várban talált ólomgolyók megfelelnek a golyóöntő fogók által mutatott űrméretnek. A fogók többnyire kerek serpenyővel, két esetben (6.2.3. és 6.2.6. számúak) pedig szögletes serpenyővel készültek. Mindkét forma egyaránt megtalálható a 16-18. századi gyűjteményekben és ásatási anyagokban is.51 48 BREPOHL 1987, 64., 65. 4. kép. «VÁNDOR 2002, 77. 50 KALMÁR 1971,207. 51 PL. KALMÁR 1971, 238.; 1959, XIV t.; BAJCSA-VÁR 2002, 182 kép. 200
