S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.

szerszám háborús időkben feltehetően fegyverként is szolgált.21 Kőszegen egy ilyen szerszám az 1532-es ostromhoz köthető pusztulási rétegből került elő.22

5.2. Fúrók (2. ábra 1-7)

Nagy számban kerültek elő az ásatáson fafúrók, amelyek szintén változatos méretűek ugyan, de formailag jelentősebb eltérés nincs köztük, amit a korból származó (15-16. századi) kovácsműhely ábrázolás is jól illusztrál.23 Egy olyan tárgytípusról van szó, amely jellemzően gyakran fellelhető a régészeti leletanyagban. Különböző típusai a famegmunkálás nélkülözhetetlen és gyakran használt eszközei, hosszú ideig továbbélő formát mutató darabjai középkori-késő középkori falvaink területéről nagy számban kerültek elő, a legkisebbektől egészen a 30-40 cm-es eszközökig.24

A 5.2.1. sz. némileg különbözik a többitől, mivel a fúrószárból, annak kettéhasításával, pántosra kovácsolásával és visszahajtásával a kovács hurkos fület alakított ki. (2. ábra 1) A kerek átmetszetű fúrószár lefelé haladva megvastagszik. Hasonló kialakítású fúrót ismerünk Szabó Kálmán ásatásából, ott is egy kisméretű darab képviseli ezt a formát25, de van erre emlékeztető megoldás a sarvalyi darabok között is26, egy példányt pedig egy nyitrai leletmentésből is ismerünk, itt azonban újkorinak keltezve.27

Az 5.2.2. számú esetében (2. ábra 2) a fúrószár végén egy derékszögű hajlítással köpű csatlakozik a szár végéhez, ennek (kissé nagyobb méretű) analógiája pl. Muhiról is ismert.28

A következő három darab szinte csak méreteiben különbözik. Az 5.2.5. számú nagyvázsonyi példány egy jellegzetesebb formát mutat. A kerek átmetszetű szára a meneteles végétől haladva erősen vastagszik, majd egy lapos négyszög átmetszetű, hegyes tüskében végződik, tehát nyéltüskés kialakítású. (2. ábra 5) Jó párhuzamai vannak a korszak régészeti anyagában, pl. igen hasonló ehhez a sarvalyi 26. számú házban talált fúró25, valamint

21 HOLL 1992, 69.

221. m. 62-63. kép, 15-16.

23 G. SÁNDOR 1963, 11. kép.

24 SZABÓ K. 1938,126.; SZOLNOKI 2006, II. tábl. 3., IV. tábl. 3.

25 SZABÓ K. 1938, 596. kép.

26 HOLL-PÁRÁDI 1982, 131. ábr. 17.

27 SÁMUEL 2007, 96. ábr. 8. kép.

28 ÉRI-BÁLINT 1959, XXV. tábl. 6.

29 HOLL-PARÁDI 1982, 137. ábr. 16.

egy 16. század végi - 17. század eleji példány Bajosáról.30 Az 5.2.4. számú analógiái is gyakran előfordulnak a kor anyagában31 (2. ábra 4), míg az 5.2.3. számú darab a kisebb méretűek közé tartozik, a 16. század első harmadára tehető párhuzammal.32 (2. ábra 3)

Nagyobb méretű un. „cigányfúró” az 5.2.6. számú, amelynek a szárvége rombusz alakban ellaposodik. (2. ábra 6) Ehhez hasonló került elő pl. Visegrádon, ahol a palota pusztulása után kerülhetett a földbe.33 A szerző megjegyzése szerint az általános és hosszú időn át napjainkig élő forma nem alkalmas önálló korhatározásra. A nagyvázsonyi példány állapota miatt is inkább késői darab lehet.

Az 5-2.7. számú, T alakú fogóval ellátott nagyméretű példány (2. ábra 7) egyik párhuzama Kőszeg 16. századi leletei között bukkan fel.34

A formák tehát csak kis mértékben térnek el egymástól, gyakran egészen nagyméretű példányok mutatják ugyanazt a kialakítást, mint a legkisebbek.35 Gere László az ozorai anyag kapcsán megjegyezte, hogy a hódoltság kori és a 17-20. századi fúrók között technológiai különbség tulajdonképpen nem fedezhető fel.36

5.3. Favéső (2. ábra 8)

Az eszköz a favésőkre jellemző általános kialakítást mutatja, nyele négyszög átmetszetű, vége hosszúkás téglalap alakú vésőlappá szélesedik, egyenes lezárású éllel. Hasonlót ismerünk Nyársapátról37, valamint

15. századi anyagból is.38 A favésők jellegzetesebb kialakítása, amikor a vésőlap enyhén ívelt39, vagy szélei felhajtottak40, a nagyvázsonyi példány azonban nem ilyen. Ez az általános forma tehát szintén nem mutat olyan karakterisztikus jegyeket, amely alapján az eszköz szűkebb időintervallumra történő keltezése elvégezhető lenne.

30 BAJCSA-VÁR 2002, 172. tárgy.

31 HOLL-PARÁDI 1982, 103. ábr. 2-3.; továbbá: WOLF 1985, 15 kép 2.; ÉRI-BÁLINT 1959, XXV. tábl. 5.; KOVÁCS GY. 1990, 5. kép 6.; KOVALOVSZK1 1969, 37. kép.

32 BAJCSA-VÁR 2002, 171. tárgy.

33 FÜLÖP 1994,226.

34 HOLL 1992, 65. kép 7.

35Többek között: PAPP i962, 15. kép.

36 GERE 2003, 50.

37 BÁLINT 1962, XXXIII. tábl. 20.

38 POLLA 1962, 10. ábr. 7.

39IKVAI 1972, 17. kép 3.

"SZABÓ K. 1938, 593. kép.

199