S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Thiele Ádám et al.: A díszítő kovácshegesztés (damaszkolás) szerepe a kora középkori kardpengékben
törési munka értékeket (közel 200 J/cm3) ismét a PSht8 jelű próbatestek mutatták. A mechanikai anyagvizsgálatok során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a foszforvas, bár szilárdsága a nemesített acélokéhoz hasonlóan nagy, dinamikus és statikus szívóssága jóval elmarad azokétól (rideg és törékeny), a rossz mechanikai tulajdonságok pedig a díszítő kovácshegesztéssel készült anyagokban is megjelennek. Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy a klasszikus díszítő kovácshegesztés, amelyben foszforvasat használtak fel, általában nem javította a mechanikai tulajdonságokat, sőt egyes mechanikai tulajdonságok jelentős romlását okozta (pl. dinamikus és statikus szívósság). Ugyanezt a megállapítást sejtésként, bizonyítás nélkül Tylecote és Gilmour már megfogalmazták.40 A mechanikai anyagvizsgálati eredmények alapján az is megállapítható, hogy a hasonló kémiai összetételű és mikroszerkezetű, de salakzárványokat tartalmazó bucavas mechanikai tulajdonságai jóval elmaradnak a mai modern acéloktól, például jóval kisebb a dinamikus és statikus szívósságuk a zárványok bemetsző, feszültséggyűjtő hatása miatt.41 A díszítő kovácshegesztés mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásával korábban foglalkozó, modern acélokkal dolgozó korábbi kutatások42 eredményei és az azokból levont következtetések éppen ezért kérdőjelezhetők meg. 3.1.2. Az eredmények értékelése MCA módszerrel A mechanikai anyagvizsgálati eredmények önmagukban is sokatmondóak, de ahhoz, hogy a kardpengékhez választható anyagokat mechanikai tulajdonságaik és felhasználási tulajdonságaik alapján ragsorba állíthassuk az eredmények további kiértékelése szükséges. Erre a minőségbiztosításban használatos több szempontú elemzés (Multi Citeria Analysis - MCA) módszert alkalmaztuk. A módszer szerint első lépésben a rangsorba állítás szempontjait (kritériumokat) határozzuk meg, amelyek az 1.3. fejezetben bemutatott anyagjellemzőkkel vannak összefüggésben: DIT — Dinamikus igénybevétel okozta töréssel szemben mutatott ellenállás (ez a dinamikus szívóssággal, azaz ütőmunkával KV (J) függ össze) HÍG - Kis hajlító igénybevétel okozta maradó alakváltozással (elgörbüléssel) szemben mutatott ellenállás (ez a szilárdsággal, azaz a határhajlító szilárdsággal Rpf0'001 (MPa) függ össze) HIT - Nagy hajlító igénybevétel okozta töréssel szemben mutatott ellenállás (ez a statikus szívóssággal, azaz a fajlagos törési munkával W (J/cm3) függ össze) Az MCA módszer két fő lépésből áll, az egyes kritériumokhoz értékeket rendelünk hozzá, majd az egyes kritériumokhoz súlyszámokat rendelünk, így jellemezve azok fontosságát. A kritériumok értékeit a különböző próbatest típusokra vonatkozóan a kritériummátrix mutatja meg, amely a mechanikai anyagvizsgálati eredményekből egyszerűen származtatható (ld. 5. táblázat). A kiértékelésből értelemszerűen a modern S235 acélt kihagytuk, továbbá a tiszta foszforvasat sem vettük számításba, mert abból önmagában használva nem készítettek vastárgyakat. A normalizált kritériummátrixot a kritériummátrix normalizálásával kapjuk (ld. 5. táblázat). 5. táblázat: A kritériummátrix és a normalizált kritériummátrix Table 5: Criteria matrix and normalised criteria matrix Anyagok Kritériummátrix Normalizált kritériummátrix DIT (KV)HIG (R f0001) HIT (W) DIT (KV) HIG (RT 001) HIT (W.) I 72.8 522.8 123.7 1.00 0.54 0.28 Sn 10.1 683.1 295.4 0.14 0.70 0.66 Sh 39.3 970.5 444.6 0.54 1.00 1.00 PIt8 8.6 634.0 54.0 0.12 0.65 0.12 PId8 8.5 641.2 93.6 0.12 0.66 0.21 Pit 16 10.8 631.4 61.2 0.15 0.65 0.14 PSnt8 18.8 713.6 136.5 0.26 0.74 0.31 PSht8 22.3 886.1 184.8 0.31 0.91 0.42 «TYLECOTE - GILMOUR 1986, 251 41VÖ. TYLECOTE - GILMOUR 1986, 253-254 42 ld. PELSMAEKER 2010, LANG 2011, POLÁK 2008 178
