S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Thiele Ádám et al.: A díszítő kovácshegesztés (damaszkolás) szerepe a kora középkori kardpengékben
ecetsawal, foszforsawal, kénsawal, salétromsavval és sósavval végeztük el, a mintákat 10 illetve 60 másodpercig maratva. A három mintát ugyanabba a kétkomponensű műgyanta korongba ágyaztuk be, így biztosítva az azonos maratási paramétereket. Minden maratás után makro fotót készítettünk a kapott felületi mintázatról. A fénykép elkészülte után a következő maratás előtt a felületet P320-as papírral fémtisztára csiszoltuk. A fényképezés során Nikon D700-as, tükörreflexes, digitális fényképezőgépet használtunk ügyelve arra, hogy a fényképek azonos körülmények (azonos fényviszonyok, azonos fényképezőgép-beállítások, azonos tárgytávolság, stb.) között készüljenek. A képeket táblázatba rendezve foglalja össze a 13. ábra: 3. Eredmények értékelése és következtetések 3.1. A mechanikai anyagvizsgálati eredmények értékelése és következtetések 3.1.1. Az eredmények közvetlen értékelése A Charpy-féle ütve hajlító vizsgálati eredmények (12.a. ábra) alapján az alapanyagokra vonatkozóan látható, hogy a legnagyobb ütőmunkája (170J) a modern S235 anyagminőségű acél próbatesteknek volt, míg a hasonló mikroszerkezetű és kémiai összetételű, de bucavasból készült jelű lágyvas próbatestek ütőmunka értéke csak 70J volt. A P jelű foszforvas próbatestek ütőmunkája nagyon kis értékű volt (2J), a foszforvas dinamikus szívóssága tehát praktikusan nullának tekinthető. Az Sh jelű nemesített acél próbatestek ütőmunkája nagyobb volt, mint az Sn jelű normalizált acél próbatesteké (40J ill. 10J). A díszítő kovácshegesztéssel készült próbatestek esetén látható, hogy az ütőmunka értékek az alapanyagok ütőmunkáinak hozzávetőleges átlagai. Az is megállapítható, hogy az ütőmunka nem függ a mintázattól, mind a PIt8, PId8 és a Piti6 jelű próbatestek esetében 10J köri volt. Viszont megfigyelhető volt, hogy minél nagyobb volt a rétegek és a próbatest bemetszésének hossztengelye által bezárt szögben jelentkező eltérés, annál kisebb volt az ütőmunka. A legnagyobb ütőmunka értékeket a PSnt8 illetve a PSht8 jelű próbatestek mutatták (20J ill. 22J). A hárompontos hajlítóvizsgálati eredmények (12.b. ábra) alapján az alapanyagokra vonatkozóan látható, hogy a P jelű foszforvas próbatestek határhajlító feszültsége, így a szilárdsága igen nagy, megközelíti az Sh jelű nemesített acél próbatestekét (800MPa ill. 950MPa). A legkisebb határhajlító feszültség értékeket az I jelű lágyvas próbatestek mutatták (500MPa), amelynél ismét nagyobb értékeket kaptunk a modern S235 anyagminőségű acél próbatestek esetében (600MPa). Az Sn jelű normalizált acél próbatestek határhajlító feszültsége közepes, 700MPa volt. A díszítő kovácshegesztéssel készült próbatestek esetén látható, hogy a határhajlító feszültségek az alapanyagok határhajlító feszültségeinek hozzávetőleges átlagai. Itt is megállapítható, hogy az ütőmunka nem függ a mintázattól, mind a PIt8, PId8 és a Pit 16 jelű próbatestek esetében бООМРа körüli volt. Ehhez képest valamivel nagyobb (700MPa) értékeket kaptunk a PSnt8 jelű próbatesteknél, de a legnagyobb, a díszítő kovácshegesztéssel készült próbatestek esetében kiugróan magasnak tekinthető határhajlító feszültség értékeket (900MPa) a PSht8 jelű próbatestek mutatták. A szakítóvizsgálati eredmények (12.c. ábra) alapján az alapanyagokra vonatkozóan látható, hogy a legnagyobb fajlagos törési munkája (470 J/cm3) a modern S235 anyagminőségű acél próbatesteknek volt, amelytől alig marad el az Sh jelű nemesített acél próbatestek fajlagos törési munkája (450 J/cm3). A modern S235 anyagminőségű acél próbatestekhez képest a hasonló mikroszerkezetű és kémiai összetételű, de bucavasból készült jelű lágyvas próbatestek fajlagos törési munkája csak 100 J volt. A P jelű foszforvas próbatestek fajlagos törési munkája nagyon kis értékű volt (20 J/cm3), tehát a foszforvas statikus szívóssága is közel nullának tekinthető. Az Sn jelű normalizált acél próbatestek fajlagos törési munkája közepes értékű (300 J/cm3) volt. A díszítő kovácshegesztéssel készült próbatestek esetén látható, hogy a fajlagos törési munkák az alapanyagok fajlagos törési munkájának hozzávetőleges átlagai. Itt is megállapítható, hogy a fajlagos törési munka nem függ a mintázattól, mind a PIt8, PId8 és a Piti6 jelű próbatestek esetében 50-100 J/cm3 közötti volt. Ehhez képest valamivel nagyobb (150 J/cm3) értékeket kaptunk a PSnt8 jelű próbatesteknél, de a legnagyobb, fajlagos 177
