S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Thiele Ádám et al.: A díszítő kovácshegesztés (damaszkolás) szerepe a kora középkori kardpengékben

THIELE ÁDÁM1, JUHÁSZ MARCELL1, JIRÍ HŐSEK2, PAWEL KUCYPERA3, TÖRÖK BÉLA4 5, HARAMZA MÁRK4 A DÍSZÍTŐ KOVÁCSHEGESZTÉS (DAMASZKOLÁS) SZEREPE A KORA KÖZÉPKORI KARDPENGÉKBEN 1. Bevezetés A díszítő kovácshegesztés az elmúlt évtizedekben újra reneszánszát éli. Manapság - a történelmi hite­lességtől rendszerint eltávolodva - ezzel az eljárással leginkább késeket és kardokat készítenek, melyek elnevezésére a köztudatban általában damaszkolt, damaszkuszi acél (tévesen), damaszt vagy damaszk penge kifejezést terjedt el. Az eljárás régi magyar megnevezése a dömöckölés.6 Az angolban szintén damasc, vagy damascus steel, a németben pedig da­­mast, damaszener Stahl a gyakran használt köznyelvi kifejezés. Az angol archeometallurgiai szakirodalom­ban azonban a „pattern-welding” szóösszetétel hasz­nálatos. Ennek alapján, a technológia megnevezésére a szerzők a díszítő kovácshegesztés elnevezést hasz­nálják. Ez a szóösszetétel nemcsak az eljárás lényeges technológiai lépésére, hanem a funkciójára is utal. Célszerű tisztázni a különbséget a damaszkuszi acél­ként ismert anyag és a díszítő kovácshegesztés (da­­maszkolás), mint technológia között is. Előző esetében a pengéket egy állandó karbontartalmú, hipereutek­­toidos (C>0,8wt%) anyagból készítették, a felületi mintázatot pedig a maratás után megjelenő, törede­zett szekunder cementit háló eredményezte. Az utóbbi esetében viszont, mint jelen tanulmányban is látható lesz, nagyságrendekben különböző foszfortartalmú anyagokkal dolgoztak, a felületi mintázatot in az el­térően maródó anyagminőségű vasanyagok okozták. 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Anyagtudomány és Technológia Tanszék 2 Institute of Archaeology of the ASCR, Prague, v.v.i., Letenská 4, 118 01, Prague 1, Czech Republic 3 Nicolaus Copernicus University, Institute of Archaeology, Bydgoska 44/48, 87-100 Torun, Poland 4 Miskolci Egyetem, Metallurgiai és Öntészeti Intézet, Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja (ARGUM), Miskolc 5Károli Gáspár Református Egyetem, Történettudományi Tanszék, Budapest 6 HALMÁNYI-RIEDEL 1986 1.1. A díszítő kovácshegesztés történeti háttere A díszítő kovácshegesztés a kelta időkben kezdő­dött réteges kompozit készítés („piling” vagy „pi­led composites”) eljárásáig vezethető vissza.7 Lágy­vas („wrought iron”, C<0,2wt%) és acél („Steel”, C>0,2wt%) lapokat felváltva helyeztek egymásra, majd a tömböt kovácshegesztéssel hozták anyagzáró kapcsolatba.8 Szemben a korabeli vaskohászat primer termékével, a vasbucával, az így kapott rúdban már egyenletesebb volt a karbon eloszlása, illetve az átko­­vácsolás miatt az éles bemetszést okozó salakzárvá­nyok is felaprózódtak. Kezdetben tehát a rétegezés célja elsősorban a mechanikai tulajdonságok javítása volt, nem pedig a díszítés. A díszítő kovácshegesztés technológiája akkor fej­lődött ki az egyszerű réteges kompozit készítésből, amikor foszforvasat („phosphoric-iron”, az archeo­­metallurgiában ez alatt a P>0,lwt% foszfortartalmú vasanyagokat értik9) kezdtek felhasználni a réteges rudak elkészítéséhez. Ezeknek a rudaknak a mintá­zatát többnyire további megmunkálással (megcsavar­hatták őket a hossztengelyük körül, levághattak vagy forgácsolással anyagot választhattak le róluk a hosz­­szuk mentén, stb.) különlegesebbé, maratással pedig láthatóvá tették.10 Annak ellenére, hogy a legtöbben még ma is úgy gondolják, hogy lágyvas és acél rétegek eredményezik a mintázatot, már az 1980-as években kiderült, hogy a díszítő kovácshegesztésben kizáró­lag kétféle, foszforvas+lágyvas vagy foszforvas+acél anyagpárosításokat használtak ()." Díszítő kovácshegesztéssel első sorban kardpengék 7 PLEINER 1993, LANG - AGER 1989, JONES 1997, JONES 2002, WILLIAMS 2012 8ld. BUCHWALD 2005, ANSTEE - BIEK 1961, JONES 1997, WILLIAMS 1997, EDGE - WILLIAMS 2003, LANG 2011 9 VEGA et al 2003 "’ANTEINS 1973, THÁLIN-BERGMAN 1979, MÄDER 2001, ANSTEE - BIEK 1961 11TYLECOTE - GILMOUR 1986, BUCHWALD 2005, HOYLAND - GILMOUR 2006 169

Next

/
Thumbnails
Contents