S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
2. Gyűrűk A balatonszőlősi temető 2., 3. és 9. sírjából kerültek elő gyűrő mellékletek. A 2. sírban három darab volt, amelyek az ásatási napló bejegyzése szerint a „bal kéz” mutatóujján (díszített karikagyűrű), a másik kettő a „jobb kézen” a középső ujjon (diszkeden karikagyűrű), valamint a gyűrűs ujjon (hegyesedő végű gyűrű) voltak. A 3. és 9. sírban egy-egy darabot találtak, mindkét esetben a jobb „kézen”. 2.1. Hegyesedő végű huzalgyűrűk. A 2. sírban rombusz átmetszetú, a 3. sírban kerek átmetszetű, vastagabb, valamint a 9. sírban kerek átmetszetű, vékonyabb huzalból készült, hegyeső végű darabok kerültek elő. A 2. és 3. sírban bronz, míg a 9. sírban ezüst példányok voltak. A gyűrűtípus a 10. század elejétől all. század végéig fordul elő131, hoszszú ideig kedvelt ékszer volt. 2.2. Karikagyűrűk A temető 2. sírjából került elő a két, félkör átmetszetú, bronzból készült karikagyűrű. Mindkettő díszített. Az egyiket beütögetett félkörök, a másikat ferde vonalkák díszítik. A kutatások szerint ezt a típust a 10-11. század fordulója körül kezdték használni.132 3. Karperec Egy diszkeden, 0,5 cm széles pödrött végű bronz lemezkarperec a 8. sírban, a jobb alkarcsontokon került elő. A két végét bepödörtek. A pántkarperecek, és ezen belül a pödrött végű karperecekkel több kutató is foglalkozott. Legutóbb Mesterházy Károly foglalta össze a kérdést, áttekintve a kutatás történetét, 70 lelőhely anyagának elemzésével fejtette ki saját álláspontját. Addig, amíg korábban, elsősorban Szőke Béla kutatásainak eredményei alapján, illetve őt követve számos kutató, a számunkra jelenleg fontos diszkeden változatok viseletét a 10. század első két harmadára tette133, illetve a pénzekkel keltezett esetekben felmerült a 920. évek körüli megjelenésük134, Mesterházy ezt megkérdőjelezi, a 131 SZŐKE-VÁNDOR 1987,79. 132 U.o. 1987, 76., 79. 133SZŐKE 1962, 72-73.; DIENES 1973, 37.; К. VÉGH 1993, 67. 134 KOVÁCS 1989, 171; RÉVÉSZ 1996, 91-92; Véleményét megerősítette: RÉVÉSZ 2008, 415-417. rendelkezésre álló adatokat bizonytalannak véli.135 Mint megjegyzi: „Valójában tehát itt is ugyanolyan bizonytalanságban vagyunk, mint a kikerekedő végű karperecek esetében, és egyúttal a legtöbb 10. századi tárgytípusunk esetében. (...) Nagyon valószínű, hogy ez a karperec is keleti hozadék, csak ki kell várni az egyértelműen honfoglalás elöttre keltezhető darabok előkerülését, akár keleten, akár itthon!' A kistokaji karperecek alapján megállapította: „Teljesen nyilvánvaló, hogy a 10. század első harmadában is előfordultak díszített példányok, és használatuk párhuzamosan futott a díszítetlen pántokéval. Azt azonban nem tudjuk, hogy a díszítetlen karperecek valóban korábbiak-e, mint a díszítettek!'^ Nem vitatva a megállapítás igazát számunkra azt a következtetést kell levonni, hogy legalább a díszítetlen példányok viseletét a 10. század első harmadára keltezve elfogadja, amely következtetés egyébként sokban hasonlít a többségi véleményhez (10. század első két harmada; 10. század második negyede137). A 10-11. századra keltezhető sírok mellékletek tekintetében, még a hasonló korú köznépi temetők anyagához viszonyítva is, igen szegényesek. Természetesen ezek alapján messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni. Csekély adataink alapján a sírokat a 10. század harmadik negyedére, végére keltezhetjük. Összefoglalás A síranyagok áttekintése után több, egyelőre válasz nélküli, kérdés merül fel:- a hitelesen feltárt, szerény mellékletű késő avar síranyagokkal jellemzett közösség (csoport?) kapcsolata a szórványként előkerült, viszonylag gazdagabb tárgyi anyaggal reprezentált közösséggel; — a 10-11. századra keltezett népcsoport megjelenése, temető használata, esetleges kapcsolata a késő avar közösséggel. Az utóbbi kérdés kapcsán felmerülhet, hogy vajon ez a néhány sír a honfoglalást megért késő avar 135 MESTERHÁZY 2018, 197. 136 U.o. 137 A karperec a 10. század végégig volt használatban. RÉVÉSZ 2008, 415. 109