S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
áttekintése után megállapította, hogy a kerek átmetszem karikákat a 10. és 11. században folyamatosan használták.117 1.2. Pödrött végű karika A 3. sírban egy letört S-végű karika párjaként egy pödrött végű karika került elő. Az említett díszek mindegyike ezüstből készült. A pödrött karikák megjelenése a Dunántúlon és az Alföldön a 10. sz. harmadik negyedére tehető, rövid ideig használták. All. század elején kiment a divatból.118 Ugyanakkor Lőrinczy Gábor, éppen a dunántúli temetők anyaga, a sírokban talált érmek alapján hosszabb, még all. századi viseltére utal.119 Az eltérő vélemények felülvizsgálata további kutatásokat igényel.120 Szőke Béla Miklós a pödrött karikák két változatát különböztette meg: a) kisméretű, vékony drótból hajlított; b) nagyméretű, vastag huzalú. Kutatásai alapján a pödrött végű karika a) változata már az avar kor végén megjelent Pannóniában és a Felső-Duna völgyében. A 9. század első felében kedvelt ékszertípus, amely a 9. század végén, a 10. század elején újra megjelent a Cseh- és Morva medencében, illetve a 10. század utolsó harmadától, végétől szórványosan a magyar köznép viseletében is. A karikák b) változatát nyugati eredetűnek tartja, elsősorban a Kelet-Alpokvidék a karantén szlávok lakta területén, az ún. Köttlach-kultúrában viselték.121 Véleménye nem mond ellent az általánosan elfogadott, fent említett véleményeknek, pontosabban kiegészítik azokat. 1.3. S- végű karikák A 3. sírban egy letört S-végű karika került elő, valamint az 5. sírban, a koponya csontdarabkáinak kiszedése közben, a koponya bal oldalán 4 darab. Utóbbiak egymás folytatásában, függőlegesen, minden bizonnyal hajfonatdíszeként láttak újra napvilágot. Mind a négy egyszeres S-végű változat volt, egyik dí117 RÉVÉSZ 2008, 402.; Hasonló eredményre jutott Kiss Gábor is, a Vas megyei anyag feldolgozása során. KISS G. 2000, 71. 118 SZŐKE 1962, 37., Szőke B. következtetéseit megerősítette RÉVÉSZ 2008, 402. 119 LŐRINCZY 1985, 157. 120 Erre utal Révész László is, kiemelve, hogy az anya^yűjtés nem lett közzé téve, így a megfogalmazott következtetések nem ellenőrizhetők. RÉVÉSZ 2018, 11. 121 SZŐKE B. 1996b, 611. szítése letört. Ugyancsak 2 db, ezüst karika került elő a 9. sírból, a koponya két oldalán, szélesebb, bordázott S-véggel. Az S-végű karikák igen kedvelt ékszertípusok. Szőke kutatásai alapján a 10. század első negyedében megjelenő többszörös S-végű típust az egyszerű S-végű karika szorítja ki.122 Megjelenése a 10. század utolsó harmadára, a 60-as, 70-es évekre tehető.123 A kutatás során felmerülő korábbi datálása kapcsán Langó Péter a keletezés nehézségeire hívta fel a figyelmet.124 Divatja még all. század folyamán is nyomon követhető.125 Temetőnkben a 6. sírból, késő avar leletek mellett került elő egy többszörös, kerek átmetszetű huzalból hajlított S-végű fülbevaló pár. Kézenfekvőnek tűnne, hogy az avar és a 10. század végére datált ékszerek közvetlen kapcsolatára gondoljunk, ugyanakkor az avar darabot még sem tekinthetünk a 10-11. századi változatok előfutárának. A kutatás jelen állása szerint a Dunántúlon és a Felső-Duna völgyben ezek a 8-9. század fordulójától a 9. század közepéig voltak divatban. A 10. század utolsó harmadában, már egyszerűbb változatban, újra megjelent a viseletben. Később a megvastagodott, leginkább ezüst huzalból készült példányok S-végű dísze kiszélesedett, amelyet all. század közepétől hosszanti bordákkal tagoltak.126 Ugyanakkor a 10-11. századi kutatások újabb eredményeinek tükrében Révész László, Mesterházy Károly127 és Tomka Péter128 nyomán, a késő avar és a 9. századi népesség hagyatékában meglévő, többek közt S-végű karikákat (is), a 10-11. századi karikaékszerek előzményének tartja.129 Egyelőre úgy tűnik, hogy a probléma még közel sem megoldott. Ahogy más tárgytípus esetében, úgy jelen esetben is jogosnak érezzük Révész Lászlónak a tipokronológiai kutatások folytatásával kapcsolatos megállapításait, ezen belül a korábbi eredmények felülvizsgálatát.130 122 SZŐKE 1962, 44. 123 U.o. 86-89. 124 LANGÓ 2010, 450-452. 123 SZŐKE-VÁNDOR 1987, 54-59. '“SZŐKE B. 1996b, 611-612. I27MESTERHÁZY 1980,248-249. 128TOMKA 2000, 66. 129 RÉVÉSZ 2018, 56-57.; 133-135. 130 U.o., 5-17. 108