S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
Garam Éva kutatásai nyomán tudjuk60, hogy az avar kori csüngős női viselet a kora avar kor kezdetén jelent meg a viseletben. Előzménye a nyugati Meroving kultúrkör női viseletében és a Kárpát-medencei germán női viseletben is megtalálható. Ugyanakkor a viselet avar változata önálló fejlődés eredménye volt. Lényeges eltérés, hogy az öv lecsüngő részét véretekkel díszítették, végét szíjvéggel zárták le. Utóbbiak formája, díszítése harmonizált a férfisírok hasonló funkciójú tárgyaival, sőt esetenként, koronként meg is egyeztek, ami nagyban hozzájárul az avar női csüngős övék datálásához. A 7. század közepétől egyre gyakoribbá válnak a lecsüngő övékén az öntött bronzkorongok, amelyek viselete a tiszafüredi és a zamárdi temetők anyaga alapján az avar kor végégig nyomon követhető. A csüngős női övék viselete leggyakrabban a Dunántúlon (többek közt a Balaton-felvidéken) és a Tisza-vidéken terjedt el.61 Nagy kár, hogy a balatonszőlősi darab szórványként került a múzeum gyűjteményébe, így a formai egyezéseken kívül legfeljebb csak feltételezni tudjuk, hogy egy ugyanolyan csüngős női öv része volt, mint amelyet a zamárdi temető párhuzamként említett sírjai is reprezentálnak. 5. Botvég (31. ábra 2-4., 32. ábra 1.) A balatonszőlősi botvég a szakirodalomban gyakran idézett lelet. A kutatók gyakran más-más állatot vélnek felfedezni az ábrázolásban. Leggyakrabban oroszlánként, ritkábban leopárdként, kutyaként említik. Valójában igen nehéz megállapítani az ábrázolt állat fajtáját. Amennyiben oroszlánról van szó, akkor természetesen nőstény oroszlánra kell gondolnunk. Minden esetre a botvéget készítő kézműves szinte művészi fokon, csupán néhány vésett vonallal, természethűen ábrázolt egy ragadozó nagyemlőst. Néhány vonallal jelezte az ilyen állatokra jellemző hegyes szemfogakat, valamint a zápfogakat, amelyek jól látszanak a vicsorgó állatfej megformálásánál. Hasonló mondható el a fülek, szemek, orr ábrázolásáról is. Mindezek magas szintű kézművességről tanúskodnak. A csont felületét a készítője simára polírozta. “GARAM 2011, 63-93.; GARAM 2018, 169-180. (Utóbbi kiadvány 178., Abb. 102. táblázatában a balatonszőlősi korong a tiszafüredi leletek sorába csúszott át.) 61 GARAM 2011,86. A botvég oroszlános ábrázolása kapcsán óhatatlanul is a Komárom-Hajógyár-i temető állatfejekkel díszített kantárrózsáira gondolhatunk. Ezek közé tartozik a 103. sír bronzlemez korongja, középen öntött oroszlánfej dísszel62, de ide sorolhatók a 130. sír darabjai is63, valamint ezek társai és párhuzamai.64 Veszprém megyéből is ismert hasonló, oroszlános ábrázolással díszített phalera, a Várpalota-Gimnázium temető 141. sírjából, amely akár előképül is szolgálhatott a balatonszőlősi darab készítője számára.65 A 8. század második felében kerülhetett sírba.66 Az övvertek oroszlánábrázolásai kapcsán, a díszöveket Szentpétery József méltóságjelvényként értékeli és a balatonszőlősi botvéget is ezekhez sorolja.67 68 Megállapítja: ,yA Kárpát-medencei avar korszak sokszínű kultúrája számos helybeli és bevándorló népcsoporttól származott. Ezért sem meglepő, hogy különösen az Avar Kaganátus fennállásának második felében ránk maradt tárgyi emlékeken nagy számban figyelhetők meg olyan állatábrázolások, melyek között az oroszlán — mind ellenségként, mind óvó és védő feladatot ellátó égi és földi lényként - egyaránt előfordul. A földi vadállat és a segítő szárnyas égi lény szoros kapcsolatban áll a társadalom magas rangú vezetőivel: ereje a vele harcoló uralkodó nagyságát bizonyítja, a hatalom megtestesítője, egyszersmind jelképe. A vadállatokkal kapcsolatos hiedelemvilág bonyolult rendszert képez. ’Ъ8 A botvéget egy legalább 1,4-1,5 cm vastag bot, rúd végére erősíthették fel, amelyet egy 4 cm mély üregbe rögzítettek. Sajnos az nem derül ki, hogy milyen módon. A rendelkezésre álló adatok alapján néhány “TRUGLY 2008, 38. tábla 1-3.; 39. tábla 1-3. 63U.o. 68. tábla 5-7.; 69. tábla 1-4. 64U.o. 97-100. Részletes elemzéssel. 65 ERDÉLYI-NÉMETH 1969, sírleírás 181.; VIII. tábla 1-2. Lásd még SZALONTAI 1995, 128. 66Érdekességképpen: a komáromi 130. sír darabjait a feltáró sokáig kutyának vélte, ugyanis akárcsak esetünkben, nehezen lehetett eldönteni az ábrázolt állat fajtáját. Archeozoológus (Vörös István) bevonásával sikerült eldönteni, hogy oroszlánról van szó. (TRUGLY 2008, 97.) Ez alapján elképzelhető, hogy esetünkben is oroszlánról (nőstény oroszlán?) lehet szó, bár az oroszlánokra jellemző és a komáromi darabokon jól kivehető sörény itt nem látható. A tátott szájú, vicsorgó állat megformázása viszont nagyon hasonló, függetlenül attól, hogy a balatonszőlősi ábrázolás csontból készült botvéget díszített. Ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy az állatábrázolás, valamint a többi - a kerek veretek ábrázolásai, a szív alakú lyukvédő - a késő avar kori vezető réteghez kapcsolja a balatonszőlősi temetkezéseket. 67 SZENTPÉTERI 2018, 324. 68 Uo. 325. 102
