S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Molnár Jenő: Adalékok a szovjet csapatkivonás és a veszprémi volt szovjet laktanya történetéhez
A veszprémi szovjet laktanya állapotfelmérése A veszprémi volt szovjet laktanya „kitakart területen”, a magyar Kossuth L. laktanyával közös, 3018-as helyrajzi számon szerepelt (8. ábra). A magyar és szovjet laktanya együttes területe 42 ha, körülbelül 3938 m2. A vendégalakulatok által használt terület ebből 23,5 ha volt. 1990. október 19-én a területre elvi megosztási engedélyt kértek és így az egykor a szovjetek által használt terület a 3018/1 hrsz.-ot kapta. A területet 34 ha (3018/1 hrsz.) és 8 ha (3018/2 hrsz.) területre osztották. Mivel a Veszprém Város Mérnöki Hivatala 1944-ben keltezett 862/1944. mh. levele alapján az ingatlan a város és a honvéd igazgatás tulajdonában állt, 1990. szeptember 4-én 11 ha területet igényelt vissza az önkormányzat.26 Ennek a területnek a felmérését és hasznosítási tervét a PM Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye megbízásából a Veszprémi AGROTERV Közös Vállalat készítette el a 2389. munkaszámú, 1990. szeptember 18-án létrejött tervezői szerződés alapján.27 A szerződés a következő feladatokat tartalmazta: — geodéziai térképészeti munka — közművizsgálatok — épületvizsgálatok — hasznosítási javaslatok kidolgozása. A munkálatokban az alábbi szervezetek vettek részt: — AGROTERV Közös Vállalat, Veszprém — Megyekő Kft. — Veszprémi Földhivatal — Geodéziai és Térképészeti Vállalat — Veszprémi Vízmű — Veszprémi ÉDÁSZ — Veszprémi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály — veszprémi kiég. parancsnokság — a létesítmény őrzését végző személyek. Az 1990. június 6-án a veszprémi Kossuth Lajos laktanya hivatalos helyiségében A. V. Novikov alezredes, A. N. Purkomcsuk alezredes és J. A. Putyko 26 WT 6895-7/1990. 27 A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, XXIII. 660 d. Veszprém Városi Tanács VB Tervtára IV. rendezési tervek, Veszprém, volt szovjet laktanya állapot- felvétel, hasznosítási javaslat (5258/a). parancsnok által átadott ingatlanon lévő épületek száma 51, a beépített összes légtérfogat 199 023 m3. A katonai objektumon kívül (a Fenyves laktanya területén) 1 db 250 kW-os OTR-állomással.28 Az ingatlanok egy része 1932-33-ban épült, ezek állapotát közepesnek ítélték, és a felújítást követően hasznosíthatónak nyilvánították. Az épületek másik része 1970—90 között épült szovjet pénzügyi finanszírozásból, egy részük saját, kisebb részben magyar kivitelezésben (9. ábra). (Lásd az 1. táblázatot.) A 3018/1 hrsz. ingatlanon lévő épületek vagyonértéke 1990. évi árszinten körülbelül 700 millió Ft- ot tett ki. A felújításuk becsült költsége 1990. évi árszinten megközelítőleg 634 millió Ft volt.29 Az épületek hasznosítására számos kérelem érkezett, cégek és magánszemélyek a legkülönfélébb, elsősorban telep- és raktárhely igénnyel (lásd 2. táblázat, illetve 10-14. ábra) álltakelő. Kronológia 1944. szeptember 23. A szovjet csapatok Magyarország területére lépnek. 1945. április 13. A szovjet hadsereg kiszorítja a német csapatokat. 1947. szeptember 25. Életbe lép a magyar békeszerződés, amelynek értelmében a szovjet csapatok zöme kivonul. A szerződés egyik pontja azonban lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió, mint az Ausztriát megszálló négy hatalom egyike az osztrák dokumentum aláírásáig - a beavatkozás joga nélkül - biztosíthassa utánpótlási vonalait Magyarországon. A rendelkezés ezen pontját brit kezdeményezésre iktatták be az okmányba. 1947. december 14. Hatályba lépnek a párizsi béke- szerződés katonai rendelkezései. 1948. Megszületik az első kétoldalú megállapodása, amelynek értelmében Magyarország a háború alatt elfoglalt épületeket berendezésükkel együtt „bérbe adja” a szovjet hadseregnek. 1955. május 14. Aláírják a Varsói Szerződés alapító okmányát. Az egyesített fegyveres erők létrehozásáról csatolt dokumentum arról rendel28 Uo. 29 Uo. 598
