S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Molnár Jenő: Adalékok a szovjet csapatkivonás és a veszprémi volt szovjet laktanya történetéhez
kezik, hogy a későbbiekben megállapodik a kormányokkal, hogy mely országokban legyenek szovjet csapatok. 1955. május 15. Megszületik a 7. osztrák államszerződés. 1956. november 1. Nagy Imre miniszterelnök bejelenti az ország kilépését a Varsói Szerződésből. 1956. november 4. A szovjet haderők általános támadást indítanak. 1957. május 27- Alapegyezmény születik az „ideiglenesen Magyarországon állomásozó” csapatok jogi helyzetéről, mivel Kádár János „külső provokáció” lehetőségére hivatkozva elveti Nyikita Hruscsovnak a kivonással kapcsolatos felvetését. A dokumentum értelmében a szovjetek jelenléte nem érinti a magyar szuverenitást, csapataik nem avatkozhatnak hazánk belügyeibe, s tiszteletben tartják az itteni jogszabályokat. Moszkva vállalja, hogy megtéríti a hadsereg által okozott károkat, s magyar engedély nélkül nem építtet. 1958. április 1. Szovjet—magyar egyezmény rögzíti, hogy a szovjet csapatok kizárólag engedéllyel építkezhetnek. Kimondja, hogy távozás után minden, a szovjetek által kiürített objektumot a magyar hadsereg kap meg. A szovjet beruházásokért, az értéknövekedésért, az amortizációt, a használhatóságot és a műszaki állapotot figyelembe véve, a magyar fél forintban fizet térítést. 1990. március 10. Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze a magyar ellenzéki pártok képviselőinek távollétében - akik nem értettek egyet az 1991. június 30-i határidővel - aláírja a csapatkivonásról szóló megállapodást. 1990. március 12. Az első szovjet egységek hazaindulnak Magyarországról. 1990. június 3. Matvej Burlakov, a magyarországi szovjet erők parancsnoka nyilatkozatban jelezte, hogy a kivonulás leáll, ha a magyar fél nem hajlandó egyenként fizetni a kiürített létesítményekért. 1990. szeptember 28. Ötnapos budapesti miniszteri tárgyalások nyomán a szovjet fél leszögezi, hogy a magyarországi objektumainak értéke 2,5 milliárd rubel, s igényli, hogy Magyarország térítse meg a csapatok és a polgári személyzet hazatelepítésének költségeit. Álláspontja szerint a magyar félnek minden egyes objektum átadása után külön kell fizetni, s kilátásba helyezi, hogy egyes létesítményeket eladna az önkormányzatoknak, s a kivonások terheinek enyhítésében vegyes vállalati tulajdonnal venne részt. A magyar álláspont szerint az elszámolásnak a hazai követelések felmérése után, egyszeri alkalommal kell megtörténnie. 1990. október. A magyar kormány - a szovjet jelenlét történetében először — megkapja a kiürítendő objektumok műszaki leltárát. Mihail Moiszejev tábornok, szovjet vezérkari főnök bejelenti, hogy Magyarországról és Csehszlovákiából kivonták a nukleáris eszközöket. 1991. február 5- Döntés születik egy vegyes bizottság felállításáról, amely a vagyonjogi, gazdasági, pénzügyi és elszámolási kérdéseket hivatott megoldani. 1991. április 8. Két eljárási szerződést írnak alá a szovjet objektumok értékelésének és a környezeti károk felmérésének módjáról. 1991. június 13. V. Silov altábornagy, a déli hadseregcsoport parancsnoka elbúcsúzik a magyar államelnöktől és a kormányfőtől. 1991. június 15. Eredménytelenül zárul egy újabb miniszteri tanácskozás az elszámolásról. 1991. június 16. Kigördül hazánkból az utolsó katonai szerelvény. 1991. június 19. V. Silov altábornagy Volga típusú gépkocsiján (Botov ezredes gyalogosan) az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyar- ország területét. 599
