S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Molnár Jenő: Adalékok a szovjet csapatkivonás és a veszprémi volt szovjet laktanya történetéhez
károkozások rendezése közös bizottság felügyeletével zajlik. A szovjet csapatok állomáshelyein építmények létesítéséhez vagy a meglévők bővítéséhez az illetékes magyar hatóságok engedélyére volt szükség. Külön egyezmény szabályozta a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által használt laktanyák, objektumok, szállítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének feltételeit. Az 1957 tavaszán a szovjet féllel megkötött egyezményekből vált ismertté, hogy hazánk területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok létszáma 60 500 fő. A szovjet tisztek családtagjainak és a polgári alkalmazottaknak a számát nem határozták meg. A vitás kérdések tisztázására és intézésére vegyes bizottságot hoztak létre, amelynek elnökei a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke és a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka lettek.3 III. időszak Az 1957. május 27-én aláírt egyezmény és a nemzetközi politikai helyzet konzerválta a kialakult helyzetet, a szovjet alakulatok 1991. június 19-ig hazánkban állomásoztak. 1958-ban Hruscsov pártfőtitkár ugyan felajánlotta a szovjet csapatkivonást, de Kádár János az MSZMP első titkára a belpolitikai bizonytalanságra hivatkozva visszautasította azt. 3 1956. december - 1960. október — reirepaji apMHH M. M. Ka3aKOB (Kazakov) 1960. október- 1961. augusztus — reHepaji-nojncoBHHKM. T. Hhkhihh (Nyikitin) 1961. augusztus- 1962. szeptember — rertepan apumul!. H. BaTOB (Batov) 1962. szeptember - 1969 október — reHepair-nojncoBHHK K. M. üpoBanoB (Provalov) 1969. október - 1975. december — reHepan-nojncoBHHK E. EL Mb3hob (Ivanov) 1975. december- 1979. március — reHepaji-nojiKOBHHK O. O. KpHBtia (Krivda) 1979. március - 1982. augusztus - r eiiepaa-nojiKouuHK B. H. CnBeHOK (Szivenok) 1982. augusztus —1985. augusztus — reHepan-nojncoBHHK K. A. Kohciob (Kocsetov) 1985. augusztus - 1988. június — reHepan-nonKOBHinc A. A. /Icmh/iob (Demidov) 1988. június - 1990. december — reHepaji-nojiKOBHHK M. II. EypjiaKOB (Burlakov) 1990. december - 1992. szeptember - reHepan- neHTeHaHT B. E. IHhjiob (Silov). „Mindig így számolgatom magamban a hatalom állását. No és ha a szovjet csapatokat kivonnánk? Akkor állunk a lábunkon? Én azt hiszem, megállnánk a lábunkon. De rettenetes harc és véráldozat közben. ” (Kádár 1957. június 22.)4 1988-ra már 100 helyőrségben, 110 ezer főnyi szovjet haderő állomásozott a Magyar Népköztársaság területén. A haderő kb. 50%-át tette ki a sorállományú katona, a többi a szovjet állam alkalmazásában álló hivatásos katona és polgári személy volt, beleértve az itt szolgálatot teljesítők családjait is.5 A Déli Hadseregcsoport körülbelül hatezer objektumot üzemeltetett és használt a 80-as évek végére. A szovjet csapatkivonás Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP főtitkára, az ENSZ 1988-as decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó hadosztályt von ki Ke- let-Európából. A Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-jei sajtónyilatkozatában 10 000 fő - a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének - hazaszállítását jelentette be. A szovjet csapatkivonás párhuzamosan egyoldalú és tárgyalásos formában ment végbe. A Gorbacsov által az ENSZ közgyűlésen bejelentett csapatcsökkentés első szakaszában 10 ezer főt vontak ki. 1989. április 25-én Kiskunhalasról indították az első szerelvényt. Egy hadosztálynyi erőt helyeztek át a 13. harckocsi hadosztály parancsnoksága alatt.6 Németh Miklós 1989. március 2—3-án Moszkvában tárgyalt Rizskov miniszterelnökkel, akitől a magyar kormányfő négyszemközti megbeszélést kért, s ekkor felvetette a szovjet csapatok kivonását. Ebben az ügyben kizárólag Gorbacsov pártfőtitkár, a Szovjetunió elnöke volt az illetékes. Rizskov „összehozta” a nem tervezett találkozót a főtitkárral, amelynek során megszületett a megállapodás a tárgyaló felek - személyesen Németh Miklós és Mihail 4 Magyar Szocialista Munkáspárt jegyzőkönyvei. 4. köt. 200. Intera Rt. 1993. Politikatörténeti Intézet. 5 Borsits László nyugállományú vezérkari főnök, helyettes államtitkár, vezérezredes visszaemlékezése, 2011. 6 Uo. 594
