S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Pilipkó Erzsébet: Keresztelések a szocializmusban Balatonkenesén

musok,38 illetve a korabeli leírások39 s a helységnév- tárak egyértelműen jelentős református többségről tanúskodnak. Ez a felekezeti dominancia a 20. század közepére viszont megszűnt, s a katolikusok a fokozatos gyarapodásuknak köszönhetően többségbe kerültek az egyházközségben.40 (3. ábra.) Az utóbbi gyarapodás mögött nagyrészt a természetes népszaporulat állt.41 A lakosság nyelve a katolikusoknál is mindvégig a magyar volt.42

Balatonkenese hitélete az államszocializmus szorításában

Bár az 1894-ben több törvény is született az állam és egyház szétválasztását érintően (kötelező vált az állami anyakönyvezés43), azonban az egyház számos tradicionális jogát ez nem szüntette meg.44 Az, hogy a pap a bölcsőtől a koporsóig kíséri egy ember életét, olyan magától értetődő volt, mint a levegővétel. Tomka Miklós szerint egyházaink működési körüket és bázisukat tekintve népegyházak voltak, amelyek nem követelnek feltétlen személyes meggyőződést, elkötelezettséget és tevékenységet, hanem csupán az adott kultúra tudomásulvételét.45 Az 1945 utáni rövid évtized alatt az egyházaknak ez a kiemelt státusza nemcsak teljes egészében megszűnt, de a kommunisták hatalomra jutásával egyre erősebb anti- klerikális jelleget öltött. Miután az új politikai erők az egyház gazdasági erejét megtörték, politikai és

38 Az adott református egyházkerület sematizmusaihoz a Pápai Levéltárban (hosszú ideje tartó) átszervezési okból kifolyólag nem tudtam hozzáférni, a katolikus sematizmusokat azonban - néhány év kivételével - 1818-tól 1990-ig megvizsgáltam. Megjegyzem, hogy a katolikus sematizmusok 1820 és 1833 között, illetve 1879 és 1949 között a katolikusok mellett - a község reformátusainak a lélekszámát is közlik. A hiányzó adatokat a népszámlálások adatsorából emeltem ki.

39 fényes 1836,1. 441.

40 1946-ban 1712 katolikust és 1433 reformátust, illetve 59 evangélikust tüntet fel a katolikus sematizmus. SCHEMATIZMUS 1946, 40.

41 Kis 1990, 82-83.

42 LEXIKON LOCORUM 1920, 281.; FÉNYES 1836, 441.

43 Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk rendelte el az állami anyakönyvezést, 1895. október 1-jétől lett kötelező.

44 Balogh é. n. 49.

45 TOMKA 2003,213-223.

közéleti szerepét visszaszorították (az egyházi hátterű civilszervezeteket felszámolták, az oktató-nevelő intézményeiket államosították), a vallásos emberek is egyre nehezebb helyzetbe kerültek.46 „Még háború után nagyon élt a régi szokás. ... 48-49-ig még nem volt kérdés, nyugodtan mentek az emberek a templomba, már az ’50 meg 51-es év, az nagyon válságos idő volt. .. .A hitéletnek a gyakorlása fokozatosan sorvadt el. Az én 5. osztályos bizonyítványomba benne van a hit- és erkölcstan, aztán mikor konfirmáltunk 52-ben, akkor már csak délután foglalkozott velünk a lelkész. Ez rányomta bélyegét a többi összejövetelre is” — emlékezik vissza az egyik balatonkenesei idősebb asszony.

Az 1950-es évekre a proletárdiktatúra egyházpolitikája megfélemlítő, megregulázó és likvidáló szándékba csapott át.47 Az állami program végső célja az volt, hogy belátható időn belül felszámolja az egyházakat s a vallásosságot. Politikai koncepciójának megvalósítása érdekében szovjet mintára létrehozta a papi békemozgalmat, hogy az egyházban belső szakadást idézzen elő és elbizonytalanítsa a híveket. Az 1951-ben megalakított Állami Egyházügyi Hivatal48 elsődleges célja volt az egyházak ellenőrzése, politikai befolyásolása, széles körű megfigyelése és korlátozása.49 Adminisztratív szempontból ez a hivatal irányította az egyházi kinevezéseket, kongrua ügyeket, nyugdíjazásokat, áthelyezéseket, a „reakciós”

46 Precedens értékű a pócspetriek pere. 1948. június 11-én Pócspetri (Szabolcs megye) lakosai az esti litánia után a községháza udvarára vonultak, s ott egyházi énekeikkel, imáikkal igyekeztek befolyásolni az ülésező községi vezetőséget, hogy népiskolájukat ne vegyék el a katolikus egyháztól. Ez a történet azonban tragédiába torkollott, amely- lyel kezdetét vette a vallásos emberek elleni koholt vádak, koncepciós perek sokasága. Lásd ember 1989. Ember Judit 1982-ben a perről és körülményeiről Pócspetri címmel dokumentumfilmet is forgatott, amelyet betiltották, s csak sok évvel később kerülhetett hivatalosan a közönség elé. Lásd még hetényi varga 2002, 2. köt. 595.; kahler 2007. Az ösküi plébános, Szekuli Pál tiltakozó levelet írt az iskolák államosítása ellen, ezért „ismeretlenek” megölték s a kútba dobták. (M. Gy. érsek szíves közlése.)

47 BALOGH 2000, 5.

48 Az országgyűlés 1951. május 18-án fogadta el az 1951. évi I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, amelynek részletes végrehajtási szabályait a 110/1951. (V 19.) MT. számú rendelet tartalmazta. Lásd kisasszondy 2005.

49 Balogh é. n. 10-11.; szabó 2010, 31-43.

559