S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Limbacher Gábor: Gyermekáldásért folyamodó vallásos gyakorlat a jelenben. A Laczkó Dezső Múzeum Születése c. konferenciáján 2013. június 6-án elhangzott előadás tanulmányváltozata
Magyarország tízmilliós lakossága 1993 óta évente több mint harmincezerrel fogy a halálozások magas, a születések alacsony száma miatt. 1996-ban 37 858 fővel fogyott a magyarországi népesség lélekszáma. A népességszám változatlan szinten maradásához, az egyszerű reprodukcióhoz egy nőre átlagosan 2,1 születésnek kellene jutnia élete folyamán. Magyarországon 1994-ben ez a teljes termékenységi arányszám már csak 1,64 volt, 1995-ben 1,57-ra, 1999-ben 1,3-re süllyedt. Ha a termékenység nem emelkedik fel az egyszerű reprodukció szintjére, és ezen belül is az ország folyamatban lévő etnikai átré- tegződésének tendenciája nem változik, akkor a magyar népesség elfogyása szükségszerű.4 A legnagyobb nemzeti krízishelyzettel a magyarság jövője iránt felelősséget érző testületek is foglalkoztak, ajánlásokat tettek, megoldási javaslatokat dolgoztak ki. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvéri- esebb világot! című körlevele szerint: „A demográfiai helyzet romlása valóban nemzeti létünk katasztrófájával fenyeget.”5 A Magyarok Világszövetsége által összehívott Magyarok IV. Világkongresszusán Andorka Rudolf így összegezte demográfiai helyzetünket: „Népesedésünk csődhelyzetben van, aminek okairól, következményeiről a közvélemény igen keveset tud, s ez jelenti ma a legsúlyosabb közösségi gondot.”6 A Professzorok Batthyány Körének 1997 novemberében közzétett nyilatkozata a felelős családpolitika szükségességére hívta fel a figyelmet: „A lelkileg és fizikailag egészségesebb Magyarország alapja a gyermeket örömmel és méltó körülmények között felnevelni képes család. Mindent meg kell tenni a katasztrofális demográfiai helyzet javítására.”7 4 Demográfiai Évkönyv 1995. Magyarország népesedése. Budapest, 1997, 120.; andorka 1996; hományi 1988; DANiss 2000; Eltűnt két nagyváros. Magyar Nemzet, LX. 280. 1997. december 1.1. Közveden forrás lukács é. n. 5 Igazságosabb és testvériesebb világot! A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a magyar társadalomról. Budapest, 1996. Közvetlen forrás lukács é. n. 6 andorka 1996.: A megtámadott élet. In Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén. A Magyarok IV. Világkongresszusa. Szerk. KURuez. 101-115, 176-178. Budapest, 177. Közvetlen forrás lukács é. n. 7 Polgári értékrendet és felelős kormányzást akarunk. A Professzorok Batthyány Körének nyilatkozata. Magyar Nemzet, LX. 280. 1997. December 1. 5. Közvetlen forrás 2010 óta Magyarország nemzeti kormánya érdemi lépéseket tesz a krízis megoldása érdekében mind a gyermekvállalás, mind az itthon maradás, mind az ország és a nemzet fejlődő működése, élete érdekében. Az adatok alakulásához igazodó olyan stratégia lesz eredményes, amely a gyermekvállalás, család, hit, Ég és föld szemléletében szükséges változásokat elérve, a megfelelő minőségű és mértékű kedvezményeket biztosítva stabil demográfiai egyensúlyhoz vezet. A magyarság népesedési krízishelyzetéből való ki- úttalálás volt az egyik indítéka a család és a gyermek- áldás védőszentjét bemutató, „Kegyelmekkel tündöklő boldog Anya” - Szent Anna tisztelete és a Palóc Búcsú című könyv megalkotásának és 2005. évben való megjelentetésének.8 * A témára való figyelemfelhívás és előrelépés érdekében tűztük ki célul a Laczkó Dezső Múzeum Születés — a gyermekáldás kultúrája című, 2012 Kisboldogasszony ünnepén (szeptember 8.) nyílott kiállításának megvalósítását. Kapcsolódó fontos rendezvény volt a Születés konferencia, melyen a jelen téma előadására vállalkoztunk. Jelen tanulmányunk célja is a figyelemfelhívás, valamint a gyermekáldással kapcsolatos vallásos gyakorlatok vizsgálata. A gyermekáldáshoz, születéshez való emberi, társadalmi viszonyulás mindig érdekes és aktuális téma. További célunk, hogy a jelenben is felvillantsuk a régi fogadalmi szokásokban testet öltő hagyományos gyakorlatot és archaikus szemléletet, valamint, hogy bemutassuk, értelmezzük az ebben gyökerező, és a szükséghelyzetek következtében a mai viszonyok szerint újra éledő cselekvésformákat. A magyar nép demográfiai krízishelyzetének történeti folyamata és jelentősége ellenére hiába keressük a születés, demográfia szócikket a Magyar Néprajzi Lexikonban. A tudományosság nemzetstratégiai, egzisztenciális szempont szerinti gyöngeségét mutatja, hogy csak a szülés, bába, szülésznő, keresztelő leírásai fordulnak elő. Hasonlóan a gyermek szócikket sem találjuk meg, csak a gyermekjáték, gyermekfolklór s megint csak a keresztelő témájáról olvashatunk. Igaz, a nem sokkal később napvilágot látott Magyar Néprajz könyvsorozat VII. kötetében már lukács é. n. LIMBACHER 2005. 466