S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
déli szakaszt, és egy gyengébb minőségű, a falszoros külső faláig tartó, téglákat nem tartalmazó, későbbi északi szakasztól. ábra). A homokos habarcsú felső szakasz legnagyobb magasságát a modern kiegészítés alatt 360,14 m magasságban figyeltük meg. Az északi falszoros bejárata az alsó vár felől A belső falszoros északnyugati bejárati részéről az 1968-as feltárás dokumentációja igen kevés információt tartalmazott és alapvető megfigyelések és adatok hiányoztak. A hitelesítő ásatást a felfalazott alapfalak közötti területek feltárása jelentette a falszoros zárófalához bekötő rövid, íves falszakasz északi és déli oldalán, a délnyugatra húzódó fal, illetve az erre merőleges, a belső falszoroshoz bekötő fal határolta két területen. A falszoros zárófala enyhén rézsűs és felületét helyenként vékony habarcssimítás fedi, ez is arra utal, hogy a középkori fal építésekor az alsó vár felől még szabadon állhatott. Megfigyelhető volt szemből is az alaprajzilag már megfigyelt, ma felülről a felfalazás miatt már nem hozzáférhető falelválás is (34., 36. ábra). A zárófal kavicsos falazóhabarccsal épült, falkoronájának legnagyobb megmaradt magassága 358,18 (déli szakasz) - 358,37 m (északi szakasz). A falhoz utólag épült hozzá a rövid, íves falszakasz és legkésőbb ekkor már fel kellett, hogy töltsék a területet, mert a fal megfigyelhető eredeti része egy feltöltésbe épült alapozás, legalább 357,57 m magasságig (33. ábra). A feltöltés összefügghet a falközöket határoló másik két falszakasz felépítésével, ugyanis ezek kötésben vannak, egyszerre épültek és körbehatárolják a jelek szerint eredetileg szabadon álló területet. E három fal homokos habarccsal épült (32—33. ábra). A falszoroshoz délen bekötő fal megmaradt legmagasabb pontja 357,80-358,11 m. 6. A leletanyag Őskori és római kori leletek A Ny-i traktus bolygatott betöltéséből származik egy külső oldalán függőleges besimítású, belső oldalán durva, egyenetlen felületű, halvány vöröses színű oldaltöredék, mely a bronzkorra keltezhető.22 A keleti traktusban a feltöltés agyagrétegéből, illetve szórványként került elő egy kúpcserép és egy peremes 22 A töredék meghatározását Regenye Juditnak köszönöm. tégla töredéke, melyek valószínűleg római kori leletek. A várhegyen egyéb római leletanyag nem került elő, ezért feltehető, hogy építőanyagként vagy a feltöltésre használt földdel hozhatták fel a várba. Kerámia A felső várban számottevő kerámia és állatcsont leletanyag a nyugati traktusban az 1967-68-ban kiásott, majd visszatöltött földben, valamint a középső traktus keleti részén található szemétrétegekből (járószint, illetve járószint alatti feltöltés) került elő. A felső vár területén sok helyütt a korábbi ásatások által bolygatott, kevert visszatöltés volt. Kézikorongon készült kerámia A nyugati traktus földszinti padlója alatti, 1968-ban visszatöltött betöltésben a nagy mennyiségű kerámia- anyag körülbelül 70%-a kézikorongon készült (34. ábra). Egyöntetűen kézikorongos anyag volt a 2005/3 szelvényben a visszabontott falhoz tartozó járószintben. A keleti traktus feltöltési rétegeiben az anyagcsoport csekély mértékben szintén jelen volt. A kézikorongon készült kerámia nagyrészt egyenetlen sötétszürke vagy sötétbarna színű, igen egyenetlen falú. Kisebb részben vannak köztük oxidált, vörös vagy világosbarna felületű, belsejükben szürke darabok, fekete edények és nagyon kevés fehér töredék. Az edényeken gyakori a ritkás bekarcolás, ritkább a hullámvonal és a fogaskerékdísz. Az edények alján különféle fenékbélyegek fordulnak elő (34. ábra 3.). Fazekak A kézikorongon készült fazekak döntően vastag falúak, vastag peremmel, ezen belül többféle formai variáns megtalálható, a függőlegesen, illetve ferdén levágott vagy alul kissé gallérszerűen visszahajló formák is (34. ábra 5-9.). Korsók, kancsók Két kézikorongolt kancsó vastag falú, barnára oxidált felületű (34. ábra 12., 35. ábra 1.). A fület be- vagdalás díszíti, az egyik, karéjosan benyomkodott peremű edény peremén és vállán sekély fogaskerékdísz található (34. ábra 12.). Egy rózsaszínű, finom anyagú edény alsó részét vörös, hálószerű, kacska- ringós vonalas festés díszítette (35. ábra 2.). Pohár Egy fehér pohár töredéke kézikorongolt technikára 398
