S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei

utal, ez az igen kevés kézikorongolt fehér töredék egyike (35. ábra 3.). Cserépbogrács Az Árpád-kori anyagban cserépbográcsok töredé­kei is előfordultak (34. ábra 10-11.). Gyorskorongon készült kerámia A gyorskorongolt kerámia kisebb részben vöröses és barna, többségében világossárga vagy szürke és leg­kisebb részt fehér anyagú. Az anyag minősége szem­pontjából elkülönül egy durvább és egy finoman iszapolt anyagcsoport, az utóbbihoz főként a világo­sabb színű és a fehér töredékek tartoztak. A felső vár gyorskorongolt, mázatlan kerámiáját a 14-15. szá­zadra keltezhetjük. Fazekak A gyorskorongolt fazekak többségének kicsit meg­vastagodó, visszahajló pereme van (35. ábra 1-2.). Néhány töredék utal grafitos anyagú edényekre. Kancsók, korsók A kisszámú töredék főleg világos színű edényekre utal, ezek között jellemző a függőlegesen álló bordá­zott szájkiképzés (35. ábra 3.). Egy fehér kancsó vagy korsó fülét vörös festett sáv díszítette és egy-két oldaltöredék utal erre a típusú vörös festésű fehér asztali kerámiára. Pohár Fehér poharak töredékei kerültek elő a feltárásból (36. ábra 10., 14.). Kályhaszemek A tál alakú szögletes, ismereden méretű és formájú kályhaszemek három fő típusa került elő. A világos- szürke anyagú, fényes sötétszürke felületű, a szürke anyagú és azonos felületű és a gyenge minőségű, bar­nás színű kályhaszemek kisszámú töredékei a felső vár különböző részein kerültek elő, nagyobb számban csu­pán a keleti traktusba vezető bejárat előtti feltöltésben, ahol mázas kályhacsempék is voltak. A kályhaszemek töredékei ugyanakkor a keleti traktus építéséhez köt­hető feltöltésben is megtalálhatók voltak. Kályhacsempék Az ásatáson két zöld mázas kályhacsempe- csoporthoz tartozó töredékek kerültek elő a középső traktusban, a keleti traktus bejárata előtt. A halvány vöröses anyagú, sárgászöld mázú töredékek közül egyiken magyar-cseh egyesített címer (Zsigmond- címer) részlete (37. ábra 1.), másikon magyar címer részlete, harmadikon egy növényi díszítés részlete látható (37. ábra 2-3.). A Zsigmond-címeres tö­redék párhuzamát Vértesszentkeresztről publikált anyagban (Zsigmond-kori II. csoport, 3. típus) és a visegrádi palota késő Zsigmond-korra datált töredé­kei között találtuk.23 Egy fehér anyagú, sötétzöld mázas, zárt előlapú töredék szélét gyöngysorminta díszíti (37. ábra 4.). A belső falszoros északnyugati szakaszának feltöl­tési rétegéből mázatlan, szögletes tál alakú kályha­szemekkel együtt került elő egy mázatlan figurális csempe előlapjának töredéke (37. ábra 10.). A töre­déken egy szűk derekú ruhát viselő alak, feltehető­leg férfi dereka és felsőtestének és két karjának rész­lete látható, a csempe mintázása viszonylag durva, kevéssé kidolgozott és elsimított. A mázatlan, figurális, egyszerű mintázású töredék a késő középkori kályhacsempék ún. népies cso­portjához sorolható. Ez a csoport Veszprém megyé­ben leginkább a nagyvázsonyi várból és Külsővatról ismert, az előbbi leletanyagot publikálója, Tamási Judit a 15. század végére teszi,24 míg az utóbbit a 15. század közepére datálták.25 Az Alföldön szintén jelentős csoportjukat közölték, köztük találhatjuk meg a töredéken látható figura legközelebbi párhu­zamait. Egy fiatal párt ábrázoló, hasonló megformá- lású mázatlan csempe Szalárdról származik, ezt Méri István legkorábban a 15. század végére keltezte.26 Az ugodi várból közölt mázatlan kályhacsempék között is ismert egy férfi- és női alakot ábrázoló csem­pe töredéke, amelyen az alakok válla és feje látható, az ásató a leletet aló. század közepére keltezte.27 Fémtárgyak Vasék: a nyugati traktus feltöltése alján, a szikla­felszínen került elő egy vasék, melyet a sziklafelszín fejtésére használhattak. 23 Vértesszentkereszten sárga, zöld, barna, sárgásbarna mázzal fordul elő az a típus, a csempék anyaga rózsaszín, mezősiné kozák 1981, 186. Visegrádon sötétzöld, illetve citrom­sárga mázas töredékek kerültek elő, anyaguk fehérre égő kerámia, kocsis 1998, 30, és 108. kép. Köszönöm Fülöp Andrásnak, hogy e párhuzamokra felhívta a figyelmemet. 24 tamási 1989. 25 ILON-UGHY 1990. 26 MÉRI 1957, 201. 27 MiTHAY 1988, 60.; 8. ábra 2. 399

Next

/
Thumbnails
Contents