S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
az egyik deszkalenyomattal 1981-ben már dokumentálták, a felület azonban túlnyúlt dél és nyugat felé az akkori és mostani szelvényünk határán is. Ez a padló magasságánál fogva megfelel a korábbi boltozatnak, és ahogy az északi falon, úgy e padlón sincs nyoma a boltozat alatti teret határoló falnak, ami arra mutat, amint a boltozat kis szélességéből is sejteni lehet, hogy a két boltív alatti terek nyugat felé nyitottak voltak. A keleti fal közepénél, a 2003/5 szelvény északi szélén a habarcsfelszínnek megfelelő mélységben egyenesre faragott sziklafelszínt találtunk a keleti fal tövében, a faltól kb. 2 m távolságig (3. ábra). Délebbre azonban, a szelvényünk területén, mint már említettük, a fal tövének magasságához képest is lefaragott sziklafelület tűnt elő. Ami a keleti traktus többi részét illeti, a bejáraton belül, amint a 2003/3 szelvényben meglátszott, a mai járószinten van a szikla, s onnan lejt fokozatosan dél felé (5. ábra). A déli falfelületet a földszinti padlószinttől kb. 2 m mélységig összefüggő vakolat borítja. A keleti traktus felépítésekor a korábbi udvarrész helyére emelt új épület belsejét a többi földszinti helyiséggel azonos szintig feltöltötték. A feltöltéshez nagy, fejtett — minden bizonnyal építkezésből kimaradt - köveket és habarccsal keveredett szürke agyagot használtak. Földszinti padlószintek A középkori földszinti padlószintekre a felső vár néhány pontján rendelkezünk megfigyelésekkel. A középső traktus északi helyiségének északi részén talált terrazzomaradvány szintje 363,57 m. A középső traktus keleti helyiségében feltárt középkori téglapadló magassága 363,53 m, igen közel van ehhez a szinthez. Az északi helyiség déli oldalán a másodlagos téglafalazatú szakasz 363,25 szintről indul és e szint felett vakolatnyomok is megfigyelhetők a nyugat-keleti osztófal felületén. Elképzelhető ennek alapján, hogy volt egy korábbi, mélyebb középkori padlószint — esedeg csak építési szint — a helyiségben. A keleti traktusba vezető bejárat ajtófülkéjének padlószintje igen magasan, 363,94 m-en helyezkedik el, s bár a padlóburkolat újkori lehet, de a szikla emelkedése miatt ez a középkorban sem lehetett számottevően alacsonyabb. A ciszternaudvar szintjéről két lépcsőfok — a két keskeny kőalapozás — hidalhatta át a mintegy 30 cm szintkülönbséget. A keleti traktus terrazzopadlójának padlószintje ismét mélyebben van, ide az újkorban egy lépcsőfok vezetett le. Az újkori téglapadlókból több in situ részlet maradt meg. Az 1967-68-as kutatások során jelentős padlórészleteket bontottak el, és ezeket sajnos többnyire nem szintezték. A nyugati traktusban feltárt padlórészlet szintje 363,46—363,49 m. A középső traktus északi helyiségében az ágyazóhabarcs szintje 363,46-363,53 m, amely 363,53-363,60 m körüli padlószintre enged következtetni. A keleti traktus bejárata előtt a visszabontott faltömb maradványának magassága 363,82. Ennek alapján a középső traktus északi helyiségén belül már kellett lennie egy szintváltásnak. Ez a keleti traktus bejárata előtt feltárt padlórészlet 363,99 m szintjével egyezhetett meg. Az ajtó küszöbén belül néhány cm-rel mélyebb az ajtó fülkéjében megmaradt téglapadló, s a keleti traktus padlójáig egy fa lépcsőfok vezetett le. A középső traktus keleti helyiségében 2003-ban feltárt alsó, középkori téglapadló felett helyezkedhetett el az újkori padlóburkolat, erre utal az 1981-es megfigyelés (lásd fentebb). Belső falszoros Az északi falszoros osztófalának előtere A belső falszoros északi szakaszának keleti részén a 2002-es ásatás során sikerült a rétegviszonyokat tisztázni. Az északi falszoros bejárati szakaszának osztó fala előtti falközt 1968-ban már feltárták, nem dokumentáltak azonban az osztófaltól nyugatra feltárt észak-déli irányú, azóta felfalazott fal eredeti magasságára és a periodizációra korára vonatkozó megfigyeléseket, csupán annyi olvasható a dokumentációban (melyről egy fotó is készült), hogy „a farkasverem ... nyugati belső oldalán hatalmas falvarrat fut végig”. A két harántfal közötti falköz északi felében 3 m mélységig ásott 2005/4 szelvényünkben megállapítottuk, hogy a nyugati fal felső, mintegy 1,5 m-es szakasza 359,32 m magasság felett homokos habarccsal épült. Közel ugyaneddig a mélységig, 358,95 m felett homokos habarcsú javítások láthatók az északi és keleti falakon. A nyugati falban a már 1967-ben észlelt falelválás pontosan a homokos habarcsú felső szakasz indulószintjéig tart és két periódust választ el: egy téglasorokat is tartalmazó, észak felé falsarokkal záródó, szabályosan falazott 397
