S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei

található (14. és 27. ábra). A téglák és a habarcs típusa, a téglák méretei a keleti traktusban feltárt téglaépítményének felelnek meg. Ez az alapfalsza­kasz a lépcsőpillér nyugati széle alatt, kb. 1,4 m után ér véget. A szelvény délnyugati részén az alapozások között a humusz alatt egy sötét színű hamus réteg felszínét tártuk fel (27. ábra). Ezen a felszínen az észak-déli irányú keskeny alapfal és az északi faltömb sarkába illeszkedő, kb. 40 cm széles, sekély kőréteg fekszik, melynek nyugati és déli le­zárása szabálytalan. A hamus rétegből sok kerámia­töredék és állatcsont került elő. A 2005/1-1/B szelvényben a felső vár északi helyi­ségének északi felét tártuk fel, benne az északi falhoz illeszkedő faltömb 2003-ban feltárt visszabontott részének nyugati folytatásával és az ahhoz futó réte­gekkel. A faltömb visszabontott részének délnyugati sarkát megtaláltuk, innen északra annyira lepusztult a faltömb sziklára épült maradványa, hogy alaprajza már nem követhető. A délnyugati sarkot egy vissza- ugrás tagolja, ezt délen ferde lezárású, nyugaton elbontott falazat tölti ki, melynek alapfalként való értelmezése nem egyértelmű (14. és 30. ábra). A faltömb délnyugati sarkától délre egy vörösre égett felületet tártunk fel, melyet hamuréteg borított (29. ábra). Az égett felszín magassága 363,35 m.21 A fal­tömb keleti részétől délre ezzel szemben egy homokos, téglatöredékes és hamus rétegekből álló rétegződés volt található, s a kettőt egy beásás választotta el (11. ábra). A faltömbtől nyugatra az északi fal mellett a sziklafelszínen terrazzopadló részlete maradt meg, dé­lebbre megtalálható habarcsnyomok is erre utalnak. A padló szintje 363,57 m. Nyugatabbra, a szelvény nyugati felében az újkori padló homokos habarcságya­zatának részlete maradt meg téglalenyomatokkal. Az ágyazóhabarcs szintje 363,46-53 m. A feltárt szikla- felszín legnagyobb magassága 363,55 m. Az északi faltömb és a lépcsőpillér alatti alapozá­sok közötti területen nyitottuk a 2005/3 szelvényt, ahol 2003-ban a felső hamus felszínig jutottunk. A szelvény északi felében a 2005/2B szelvény keleti ré­szében már feltárt homokos és hamus rétegek alatt egy téglás-habarcsos, majd vékony téglaporos réteg került elő (10. ábra), s ezek alatt egy nyugat-keleti irányú falalapozás (10. és 29. ábra). A falalapozás­21 A szintadatok egységesen balti alapszintre vonatkoznak. hoz délről csatlakozó lejtős járószintből Árpád-kori kerámia került elő (35. ábra 4-7.). A járószintet dél felé egy beásás szakította meg, mely a középső trak­tus nyugat-keleti irányú osztófala felé mélyült. A ciszterna mellett északon, az újkori lépcsőpillér alatt már 1979-ben láthatóvá vált egy kőfal, melyet korábban takart az a ferde, korábbi ásatások során már dokumentált, keskeny téglafal, mely mostanra nagyrészt lepusztult. A 2005/3 szelvényben a lépcső­pillértől nyugatra láthatóvá vált, hogy a 2003-ban a lépcsőpillér nyugati széle alatt feltárt keskeny, észak­déli irányú kőalapozás nyugati széle e kőfal nyugati szélének folytatása (9. ábra). A lépcsőpillért és ezt a kőalapozást egy homokos, tégladarabos réteg vá­lasztja el egymástól. A lépcsőpillér alatti kőfal egy része alatt ugyanakkor egy fehér, meszes habarcsú, eltérő alaprajzú alapozásrészlet volt megfigyelhető. Az alapozásrészletet a lépcsőpillér alatti kőfaltól egy szürke réteg és egy sárga habarcsos réteg választja el, tehát az alapozásrészlet a kőfalnál korábbi és annak építésekor már megszűnhetett funkciója. A középső traktus északi helyiségében, a keleti he­lyiség bejáratának keleti oldalán keresztül jelöltük ki a 8. kutatóárkot. Az árokban az északi helyiség északi részén 363,47—363,53 m szinten sziklafelszínt talál­tunk vörös járószint nyomaival. A sziklafelszínen az északi helyiség közepe táján egy hamufolt, feltehe­tőleg nyílt tüzelés nyoma került elő késő középkori kerámiatöredékekkel. A kelet-nyugati osztófal mel­lett, a keleti helyiség bejáratától keletre egy sor téglát találtunk a faltól 1,5 m szélességig, ez az 1967-ben feltárt, majd elbontott újkori lépcső alapozásának megmaradt alsó téglasora. Az ajtónyílás keleti szé­lén egy, a fallal egykorú tokhornyot figyeltünk meg, melybe utólag homokos habarccsal téglakávát épí­tettek. Az aj tó nyíláson belül, a keleti helyiségben téglapadló részleteit találtuk, magassága 363,53 m. A burkolatrészlet téglaméretei: 13,2x26,8 cm, a keleti traktusban feltárt téglaépítménnyel azonos típusú és méretű téglák és hasonló habarcs. A felső vár középső traktusának északnyugati része A középső traktus északnyugati részén nyitott 2005/2-2B szelvényünkben a már 1968-ban feltárt kelet-nyugati irányú falmaradványról szintadatok­ra tettünk szert, és megállapítottuk, hogy nyugaton együtt épült a felső vár nyugati osztófalával. Az ala­394

Next

/
Thumbnails
Contents