S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
1981-ben a keleti traktus északkeleti sarkában nyitottak egy kisebb szelvényt. Ebben a terrazzopadló alatt agyagos és köves feltöltési rétegeket találtak középkori leletanyaggal, s mintegy 2 m mélységben egy újabb terrazzopadlót, benne deszkalenyomattal. Megfigyelték, hogy itt, a helyiség északkeleti sarkában „az északi falban kiromlás vagy kiszakadt boltváll látszik, a felsőpadlószint alatt”. Megállapították, hogy „a következőkben feltétlenül bővíteni kell a szelvényt”. A déli belső falszoros déli szakaszát 1980-ban és 81-ben két kutatóárokkal vágták át (XXXIII/1981 és IX/1980). A IX. sz. árokban a következőket figyelték meg: „A metszetfal határozott járószintet nem mutatott, csak a falszorosba kidobott szemét, törmelék rétegződését mutatta. [...] Az árokkal nem értük el a sziklafelszínt, így sem a belsővár, sem a falszoros építési idejére nem nyertünk adatokat. ”Az árokban összesen 16 réteget észleltek (80J.5-; R.80.6.). A XXXIII. árokban szintén sok leletet tartalmazó rétegeket tártak fel, az ásatás végén megjegyezve, hogy „az árokkal nem értük el sem a sziklát, sem a falak alapozását, bár az árok déli végében lévő kövek talán itt már alapozásra utalnak. A mélyítéstjövőre folytatjuk”. A kutatás, melynek további folytatását tervezték, ezután ismét félbeszakadt. A felső várra vonatkozólag megerősítették, hogy a korai vár valamikor a 13. század folyamán épült és a 13-14. század fordulóján bontották, le, felépítve ezután a mai felső vár vastag körítőfalait, s talán ekkor vagy röviddel utána készült a kapu előtti falszoros. Arra a következtetésre jutottak, hogy az első periódusban a körítőfal még „földszintes”volt (kívülről persze magasabb), s a várfalak által határolt területen talán fából készültek a lakóépületek, illetve „nem kizárt a mai déli helyiség korábbi volta sem”. A Garaiak birtokba jutása (1392) utáni időszakot jelölték meg egy újabb kiépítési periódusként, a várból származó, ismert kapuszemöldökkő felirata 1424-es évszámmal egy kiépítési fázis végét jelenti. Ekkor épült volna egy újabb emelet a falakra. A vár keleti oldalát egy széles fallal leválasztva kialakítják a keleti traktust. „Lehetséges, hogy ezen a szakaszon háromszintes traktust hoznak létre, míg a vár többi részén az első emelet felett löréses gyilokjáró húzódott. ” Ekkorra tették a ciszterna készítését, „nem zárhatjuk ki azonban, hogy a ciszterna már a keleti torony [traktus]falának felépülte előtt létezett”. A második emelet építését a barokk korra tették. 2002 A belső falszoros rekonstrukciójához kapcsolódóan 2002-ben László Csaba vezetésével feltárásra került sor a belső falszoros északi szakaszán és a falszoros délkeleti sarkánál. A falszoros északi bejárati szakaszának keleti részében a külső fal mentén volt feltárás, a bejárati szakasz osztófalának nyugati oldalán és a keleti oldalán az északi sarokban, valamint a nyugati rész közepén, a külső falra merőlegesen nyitottak egy-egy kutatóárkot. A keleti szakasz északnyugati sarkában vörös homokkő lapokkal kirakott járószint került elő. A nyugati szakasz közepén húzott kutatóárokban egy vastag feltöltési réteg, alatta lejtős járószint, belemélyülő cölöplyukkal (12. ábra). A feltöltésből nagy mennyiségű tál alakú kályhaszemtöredék került elő és egy mázatlan, figurális kályhacsempe előlapjának töredéke. A falszoros délkeleti sarkánál a járószint alatt egy téglából épült sekély medence feltárására került sor, melyből egy boltozott nyílás vezetett át a falszoros külső falán. 5. A kutatások és eredmények ismertetése A cseszneki várban az 1990-es évek első felében kezdődött újra romkonzerválás az AMRK irányításával, ennek folyamatába kapcsolódhattak be 2000-től ismét a kutatók. 2001-ben kutatói közreműködéssel állagmegóvást és rekonstrukciót végeztek a keleti traktusban, majd 2002-ben a bejárat előtti északi falszoros falain (e munkákkal párhuzamosan megindult az újkori alsó vár kutatása és rekonstrukciója). A helyreállítási program része a felső vár rekonstrukciója. Az építészeti tervezéshez szükségessé vált a korábbi kutatási eredmények összefoglalása és kiegészítése. A keleti traktusban korábban csak kis léptékű kutatások folytak. Vizsgálandó volt az 1981-ben a felső vár északkeleti sarkában talált mélyebb járószint helye az épület építéstörténetében. A földszint keleti belső falán látható két homlokívről feltételezni lehetett, hogy az említett mélyebb padlószinthez tartozó boltozat nyomai, ugyanakkor összefüggései az épület többi részével ismeretlenek voltak. Az udvar területének korábbi szintviszonyai is tisztázatlanok voltak, s a keleti traktus bejárata előtt a felszínen látható alapfalmaradványokat sem érintette korábban kutatás. A 2003-2005. évi kutatás elsődleges feladata a felső vár e részleteinek vizsgálata volt (1. ábra). 392
