S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Tóth Gábor: Egymás mellett, vagy együtt? (Veszprém: Jutas, Kádártai úti lakótelep és Vörös Október úti (Tejüzem) késő avar kori lelőhelyek)

TÓTH GÁBOR EGYMÁS MELLETT, VAGY EGYÜTT? (Veszprém: Jutás, Kádártai úti lakótelep és Vörös Október úti (Tejüzem) késő avar kori lelőhelyek) Bevezetés Jutás és Öskü lelőhelyek, régészetileg feltárt több mint 300 temetkezéséből, Bartucz Lajos közölt embertani eredményeket mindössze 37 koponya és 9 csontváz vizsgálata alapján.1 A tanulmány tar­talmazza a 24 vizsgált jutási koponya egyéni adata­it és indexeit is.2 A koponyaanyag a koponyajelző alapján döntően a középhosszú-hosszúfejű kategó­riákba tartozik.3 Taxonómiailag a népességtöredék a nordikus és mediterrán típusokba (vagy azok keve­rékeibe) sorolható, mongolid jelleg-együttes csupán 5 esetben volt megfigyelhető. Az 1970-es és ’80-as években, Veszprémben a már ismert jutási lelőhelyen kívül még két, a régészeti anyag alapján szintén késő avar kori temető rész­lete került elő. Az egyik 1977, 1980, 1981-ben; ez a Tejüzem (volt Vörös Október úti) lelőhely. Innét 17 sír viszonylag jó állapotú vázát mentették meg.4 A lelőhely a jutási temetőtől nem messze, tőle nyu­gatra fekszik. 1983-ban, a jutási temetőtől keletre, a város szélén, újabb avar temetőt tártak fel: a Kádár­tai úti temetőt. Innét 26 csontvázat dokumentáltak, amelyek az előzőnél rosszabb megtartási állapotban voltaic, részben a korabeli rablások, részben pedig az itt folyó építkezések miatt.5 1 bartucz 1931. 2 Az összesítés a jutási csontanyag eltérő raktározási helyei miatt Bartucz Lajos és Malán Mihály vizsgálati eredmé­nyei alapján készült. 3 21 vizsgált koponya alapján a koponyajelző megoszlásai: hyper- dolichokrania 4,76%, dolichokrania 47,62%, mesokrania 19,05%, brachykrania 19,05%, hyperbrachykrania 9,52% (bartucz 1931,75-76.). 4 A csontanyagot Éry Kinga leltározta be a Veszprémi Mú­zeum gyűjteményébe. 5 A csontanyag a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum leltáro­Az összefoglaló arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jutási népesség és a két kisebb temetőben eltemetettek között lehetett-e embertani azonosság, vagy pedig más-más embertani jellegeik miatt in­kább eltérő eredetű népcsoportokról lehetett-e szó? Anyag és módszer A jutási temető embertani csontanyagának értéke­lése az irodalmi adatok; Bartucz Lajos összefoglalója alapján történt. A tanulmány férfi- és női koponyák fontosabb méreteit és számított indexeit is tartal­mazza, ezek alapján jellemzi az egykori népességet. A testmagasságra vonatkozóan mindkét nem esetében a sírban mért adatok átlaga, illetve 4 nő hosszúcsont méretei alapján a számított átlag értéke szerepel - sajnos az alkalmazott metódus hivatkozása nélkül. A Tejüzem (Vörös Október) lelőhely anyaga 17 személy csontvázát jelenti. Az elvégzett embertani vizsgálat alapján a korcsoportonkénti megoszlásuk: 1—7 év: 4 személy, 7—14 év: 2 személy, 14—18 év: 1 férfi, 18—40 év: 1 férfi, 6 nő, 1 indifferens, 40—60 év: 1 férfi, 1 nő. A Kádártai úti lelőhely anyaga 29 személy csont­vázát jelenti. Az 1-es és 2-es sírszámok duplán let­tek kiadva. 6 A „felirat nélküli vázcsontok” jelzésű csontanyag a 14. sírszámú koponyához tartozik. Ezen kívül egy „szórvány koponya” (25-35 éves fér­fi) nem hozható össze a sírok anyagával, illetve 3 adultus-maturus korú személy („papír nélkül, adat nélkül”) néhány hosszú csöves végtagcsontja (2 férfi, 1 nő) sem tartozik a sírszámmal bíró sírok csont­anyagához. Az embertani vizsgálat alapján a 29 sír zadan gyűjteményébe tartozik. 6 Az egyik 2-es számú sír (40-50 éves férfi) anyagában lévő szórvány nőies koponya töredékek és állkapocs nagy való­színűséggel a 22. sír csontanyagához tartozik. 297

Next

/
Thumbnails
Contents