S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Palágyi Sylvia: A sikátori kora császárkori temető

— Edénytöredék, 99 db, ltsz.: ÓR 2014.8.37- 4L, 523., 524-545., 548-560. (fazék — kézzel formált; hombár — hornyolt is; szürke faze­kak; fazekak/urnák - narancsvörös festéssel, fogaskarcolással is; bögrék; tálak - narancsvö­rös, vörös festéssel - 72. ábra 1-9.) — Kis lemez, enyhén ívelő töredék, 1 db, bronz, ltsz.: ÓR 2014.8.562. — Vas eszköz, bizonytalan rendeltetésű, erő­sen korrodálódott, 2 darabban, vas, ltsz.: ÓR 2014.8.563. A 43, sírszámmal ellátott objektum közül - az 5., 9-10., 42. kivételével - 38 objektum - az 1-4., a 6- 8., a 11—41., ill. talán még a 43. - bizonyult sír­nak. Miután a 16. és a 20. sír között újabb sír nem jelentkezett, a kerámiatöredékeken kívüli 7-14? éves, több egyénhez tartozó csontmaradványok nagy valószínűséggel a közös égetőhelyről kerültek erre a területre. Egyetlenegy sírban, a 43-asban nem volt csontmaradvány. Kilenc sír csontanyagának az „átmeneti rejtőzködés” miatt, vagy az esetleg időkö­zökben történt megsemmisülés miatt nem történt/ történhetett meg a meghatározása. A sírok legna­gyobb része gyermeksír volt. 0—6 éves csoportba tartozott tizennégy sír,27 a 0—6?, kissé bizonytalan kormeghatározású csoportba öt sír. A 7-14 éves korosztályt egy sír, a 7—14?-t pedig öt sír képviselte. A 15-x csoportba öt sír, a 15-x? csoportba pedig egy sír tartozott. A 15—x korú maradványok a 6. sírból kérdőjelesen egy férfihez, a 7. sírból egy férfihez, a 12. sírból pedig egy nőhöz köthetők. A sírok egy részében csak edénymellékletet talál­tunk.28 (2. táblázat.) Ez a fajta mellékletadás nem köthető korcsoporthoz a feltárt temetőrészen be­lül, mert egyaránt előfordult a 0-6? (18., 38. sír), a 7- 14, 7-14? (8., 19. sír) és a 15-x (12. sír) csoport­nál is.29 A 14., a 30., a 31. és a 36. sírban vasszeg, ill. vastöredékek, tű? kerültek kortól függetlenül az 27 A 21. sírba két egyénnek (0-6 és 7-14? éves) a csontjai kerültek 28 Az edénymellékletek többsége töredék, nagyon ritkán si­került egész edényeket összeállítani belőlük. Az egykori talaj- és erdőművelésnek, a homokbányászatnak és a hu­muszréteg gépi eltávolításának tulajdonítható a lelettöre­dékek szóródása, s emiatt lehetedenné vált az egyes sírok edényösszetételének meghatározása. 29 Életkor-meghatározás nélküli síroknál még: 22-24., 37. edénymellékletekkel együtt még a sírba. A 11. és a 19. sírnak a csontmaradványokon kívül egyáltalán nem volt más melléklete. A gazdagnak mondható melléklettel rendelkező sírok függetlenek az elhunyt korától. Az övgarnitú­rát, fibulákat, ládikát stb. tartalmazó 27. sírba 0-6 év közötti gyermek, míg a 32. fegyveres sírba 7—14? éves egyén csontmaradványai kerültek. Ez a két sír tekinthető egyébként a feltárt temetőrész leggazda­gabb sírjának. Fegyvereket összesen két sír rejtett, a már említett 32. sír (pajzsdudor, pajzsfogó, lándzsa, ebben az esetben talán a kés is), ill. 16. sírban a7-l4? életkorú egyén csontmaradványai melletti lándzsa. Késeket, akár mint a mindennapi élet használati tár­gyait, akár, mint potenciális fegyvereket gyermekek is kaphattak. Például 0-6 életkornak esetén a 17., 21. (?), 25-, 26., 28. (esetleg kard), 29. sír. A gyermeksí­rokon kívül kést a fenti 32-es fegyveres sír és a 15—x korcsoportba tartozó 41. sír tartalmazott. A feltárt temetőrészen a legidősebb korcsoporthoz tartozó sírok (12., 6., 7., 41. sír) félkörívesen zárták le (?) a gyermektemetkezéseket (6. ábra). Hogy ez szándékosan történt-e így, a temető egészének isme­rete nélkül nem dönthető el. Ez pedig már megold­hatatlan feladat, mivel a temető sírjainak nagy része a leletmentés elkezdésének időpontjáig elpusztult. A sikátori temetőrészben egyetlenegy alkalommal jelentkezett körárokkal (ovális árokkal) körülvett sír (6. sír30 — 8. ábra). É, ÉNy-i része a bányaművelés áldozata lett. Az árkok, miként a falazott sírkertek is, a temetkezőhelyet vették körül, formájuk kör, ovális vagy négyszögletes lehetett, bennük kerítés is állhatott. Halomsírok esetében praktikus célokat is szolgáltak, megtámasztották a temetkezést borító, sokszor jelentős magasságú sírhalmokat (például Inota 1. halom31). Az 1950-es években az árok­kal körülvett sírok még kevéssé voltak ismertek a Dunántúlon, így fordulhatott elő, hogy Halimbán a négyszögletes és kör alakban jelentkező árkokat épületeknek határozták meg,32 pedig az E L számú, árokkal körülvett, dél-délkelet felé nyíló sírkertben 30 Az árokkal körülvett sírkert legnagyobb belső átmérője 310 cm. 31 palágyi 1981, 7. 32 mrt 3. 104-105., 33-34. kép. 109

Next

/
Thumbnails
Contents