S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Palágyi Sylvia: A sikátori kora császárkori temető
tárták fel a 7., hamvasztásos sírt.33 A mannersdorfi példa alapján Lányi V. is elvetette végül az árkok építményként való meghatározását.34 A Budaörs környéki, a Győr-Moson-Sopron, ill. Zala megyei kutatások és legújabban az inotai halmok környezetében végzett földmunkák azóta újabb árkokkal határolt temetkezőhelyeket eredményeztek,35 s Kemenesszentpéteren is jelentkeztek árokkal határolt sírkertek.36 A sikátori, bányaműveléssel és valószínűleg már korábban is bolygatott 6. sír kerámia- és üvegmellékletei nem adnak különösebb támpontot az elhunyt társadalmi helyzetére vonatkozóan. A sírban és a sír mellett talált csontmaradványok egy egyénhez, egy 15-xéves férfihez(?) tartoztak. A sírfoltok gyakorlatilag a temetőrész területén nem voltak megfigyelhetők. Nagyon gyakran a sírgödrök szélének meghatározása is nehézségekbe ütközött. A feltárt sírgödrök szabálytalan ovális, kör, lekerekített négyszög alakúak voltak, s újabb lemélyüléseket tartalmazhattak. Több esetben a sírok közepén, szélein karólyukak, ritkán cölöplyukak voltak megfigyelhetők (6., 11., 29., 31., 34., 40. sír - 8., 13., 48., 53., 59., 62. ábra). A leletek eredeti vagy megközelítőleg eredeti helye, elhelyezésének szándéka csak nagyon ritkán volt meghatározható. Például a 16. sír leghangsúlyozot- tabb tárgya, a lándzsa a sírgödör közepére került {22., 85. ábra). A 27. sírban a leletek a sírgödör közepén koncentrálódtak (37. ábra). A csontmaradványokat a ládába tették, egy részük a sír feltöltéséből származik. A mellékletek kerülhettek a ládába, a ládán kívülre és a láda alá is. A 29. sír közepe táján lemélyülő gödörbe helyezett tálba tették a vaskés és a csonttöredékek javát {48. ábra). A 32. sírban a leletek mintha kirajzolnának egy nagyobb ládasarkot. A lándzsát kettétörve, a pajzsdudort több darabra törve dobták a sírgödörbe {54. ábra). 33 bónis I960,93. Abb. 23. 34 LÁNYI in PRK 244. 35 ottományi—mester—mráv 2005, 42.; ottományi et al. 2014, 52., 72-73.: mráv 2013, 94. Fig. 6.: Budaörs- Nagytétény; rómaiak nyomában 2006, 80., 84., 108.: Győr-Vagongyár, Hegyeshalom; Horváth et al. 2012, 164., 77-, 201. 2. ábra: Alaópáhok; Csirke O. szóbeli közlése szerint: Inota. 36 palágyi 2013, 116. 6. ábra, 153-158. 63-65-, 67-70. ábra. A leletanyag összetétele és értékelése (2. táblázat) Érem A restaurátori napló szerint37 38 a sikátori leletmentésből a veszprémi műhelybe behozott anyagban szerepelt egy, a 13. sírból származó ezüst(?) átfúrt pénz(érme) is. A tárgynak azóta nyoma veszett. Kerámia Terra sigillata A terra sigillata mellékletek előfordulása a sikátori temetőben csekély. A négy darab gyakorlatilag szórványnak minősül, egyik sem köthető konkrét sírhoz. A négy közül két darab a 40. sír {63. ábra 2.),38 a harmadik a 26-28., 30-32. sír környezetében (II. felület) került elő.39 A DK-i, DNy-i bányafalból származó Severus-kori oldalrészlet valószínűleg az elpusztult sírok egyikéhez tartozhatott.40 {71. ábra 2.) A sigillaták közül a legkorábbi az az észak-itáliai és dél-galliai töredék, amelyek a 40. sír közelében jelentkeztek. Mindkettő Domitianus—Traianus uralkodásának idejére keltezhető. A II. felület Drag 33. apró részlete valószínűleg közép-galliai áru és valószínűleg Antoninus-kori. A sigillataanyag41 tanúsága szerint a sikátori temetőt nagy valószínűséggel megnyitották már a K. u. 1/2. század fordulóján, vagy inkább a 2. század elején, első harmadában. Használatával a Severus-korban is számolnunk lehet. Mécsesek A sikátori temetőből összesen három, biztosan firmamécsesnek meghatározható szürke, szürkésbarna töredék, ill. töredékes darab került elő a 17.42 és a 27. sírból,43 ill. a 21. sírtól észak-északkeletre eső 37 Napló száma: 87-125 (Veszprém). 38 Ltsz.: ÓR 2014.8.450-451. 39 Ltsz.: ÓR 2014.8.500. 40 Ltsz.: ÓR 2014.8.5. 41 A sigillataanyag meghatározásáért Gabler Dénesnek kö- szönetemet fejezem ki. 42 Ltsz.: ÓR 2014.8.197. 43 Ltsz.: ÓR 2014.8.288. 110
