S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Kovácsné Kasza Katalin: A lovasi festékbánya kutatástörténete
KASZA KATALIN A LOVASI FESTÉKBÁNYA KUTATÁSTÖRTÉNETE Véletlen felfedezés Lovas községet, ezt a 359 lelket1 számláló Balaton- felvidéki települést északról Veszprém, a megyeszékhely, nyugatról Balatonfured, ez a lendületesen fejlődő város, illetve keletről Balatonalmádi öleli körbe. 1951 tavaszán jelentősen megváltozott e kis település élete. A helyszín az úgynevezett „mackói” murvabánya. Itt nem csak az erdészet vagy faipari üzem, hanem a lakosság is bányászta a porló dolomitot. Ezt az apró szemű, mállott kőzetet használták építkezéshez, útburkoláshoz. A mackó bánya dolomitmurvája általában sárgás színű, de előfordul a rózsaszín, és ebben az esetben a vörös színű dolomit is. A település lakói utakat, virágágyakat díszítettek vele, és belekerült a habarcsba is, amivel a házakat vakolták. 1950 és 1951 tavaszán a viszonylag kemény dolomitrétegben, egy puha, úgynevezett festékföld-fészekre akadtak, amelynek színe a magas vastartalom miatt vörös volt.2 Az itt dolgozó dolomitot bányászok nem vették észre, hogy micsoda felfedezésnek a részesei. Munka közben, ahogy a kőzethez akartak hozzájutni, a kezük ügyébe került állati csontokat félrerakták. Szerencsére a munkafolyamatokat ellenőrző erdész felfigyelt arra, hogy ezek az előkerült csontok a méretük alapján nem hasonlítanak egyetlen ma élő állatéra sem. Ezután megkérte az ott dolgozó embereket, hogy minden előkerülő csontot tegyenek félre. Ezeket azután később beszállították Balatonfüredre, és bejelentették a leleteket a veszprémi Bakonyi Múzeumnak.3 Ezek között a csontleletek között megtalálhatóak voltak bordatöredékek, könyökcsontok, de agancsdarabok is.4 1 Lovas lakói 2000-ben. Lásd hudi 2001, 488—499. 2 vértes 1969,9-10.; hudi 2001, 24-25.; mészáros 1978, 9-28. 3 Veszprém Megyei Népújság 1951. május 27-i száma 4. oldal ...Lovason, az ősember festékbányájában című cikk. Az erdőgazdaság akkori igazgatója; Csordás Miklós, az erdész: Szigeti Gyula és Rúzsa József felsőörsi munkás sok adattal tudott hozzájárulni a kutatáshoz. 4 vértes 1969,11.; hudi 2001. A múzeum ősrégészéhez, Mészáros Gyulához kerültek a leletek, aki már az első pillanatban látta, hogy a vörös színű csontok nem csak hogy őslénycsontok, hanem látható rajtuk az emberi megmunkálás nyomai. Ezek az eszközök ősi, jégkorszaki eredetűek. Mészáros Gyula azonnal Lovasra utazott, ahol sajnos már a festékfészek anyagát és a körülötte lévő dolomitot teljesen kibányászták, nem tudta rekonstruálni a feltárás különböző fázisait. Azonban ekkor még egy festékfészekre bukkant. A régészeti feltárás során innen is több megmunkált csonteszköz került elő.5 Ezen az ásatáson derült ki, hogy a festékgödör körülbelül 5-6 méter széles, ugyanilyen hosszúságú, alakja szabálytalan, mélysége eléri a három métert, a dolomit és a vörös festékanyag teljesen kitölti az üreget. A kitöltésben több réteget lehetett megkülönböztetni. A legfelső réteg 20-30 cm vastag humusztakaró, ez alatt vékony rétegben dolomitmálladék, majd festékkel egyre jobban kevert dolomittörmelék, a legalsó rétegben pedig közel kettő méter tiszta, vörös festék vol. Felfigyeltek arra is, hogy ezek között között vékony elszenesedett réteg is voltak. Maguk a megmunkált csonteszközök a festékkel kevert dolomit-, illetve a tiszta festékrétegből kerültek elő. A feltáráson 142 darab megmunkált tárgy került felszínre, amelyek között volt egy szépen kidolgozott kőeszköz és néhány retusálatlan kovaszilánk is. Ezeken kívül még a feltárt anyag tartalmazott olyan csonttöredéket, amely szintén alig volt megmunkálva és faszéndarabkákat, amelyek a későbbiek során lényeges szerepet kapnak. Ezt a leletegyüttest Mészáros Gyula és Vértes László közösen dolgozta fel.6 Hosszú ideig tartott a csontleletek és a kőeszközök vizsgálata, illetve kiderült, hogy a lovasi anyag az eddigi legrégebbi ismert bányából származik. Amíg az eddigi legősibbnek tekintett bányák az újabb kőkorban, azaz neolitikum- ban körülbelül 6-7 ezer éves kovafejtők voltak, ezek a leletek a bányászat kezdetének időpontját messze 5 vértes 1969, 11.; hudi 2001, 25.; mészáros 1978, 11. 6 vértes 1965,156. 9
