S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

készíteni. Más esetben a festő szignálta és datálta az általa festett tárgyat, de ez rendkívül ritkán és csak kvalitásos tárgyakon fordult elő. A harmadik évszám előfordulási eset: a tárgy valamilyen alkalomra készült, ezért felülete díszítésébe személyneveket, vagy események megnevezését, plusz évszámot is illesztettek. Ezek a gazdag feliratozású tárgyak ennek következtében máig kedvenc gyűjtői darabokká váltak. 3. a kormeghatározást segíti a gyártó neve, bár kevéssé önállóan, többnyire inkább a helyiségnévvel együtt jelenik meg a tárgyon. Esetünkben ennek alapján lehet a Mayer család tevékenységét Városlődön szakaszokra bontani, de hasonlóan segít a kormeghatározásban Apátfalván a gyár működése alatt összesen öt bérlő nevének megjelenése a fenékbélyegen, vagy egyes bélyegzéseknél Tatán, Pápán, Rozsnyón, Murányban, Telkibányán, stb. A tudományos feldolgozás szempontjából álljon itt néhány „álom" jelzés: • FISCHER M. A. ÉS FIA KŐEDÉNY GYÁRA TATÁBAN • TOTIS SÁNDOR ÉS TESTVÉRE KŐEDÉNY GYÁR MURÁNY • Kir. szab. tömör-kőedény és majolika gyár Weinstein J. Rozsnyó (A fenti jelzések sem „tökéletesek", sajnos az évszám mindegyikből kimaradt.) Ritkábban a bérlő-tulajdonos neve csak monogramként jelenik meg, pl. D.S. Rozsnyón (Dubravszky Sándor idején). 4. Az első három kategórián felül a keménycserép tárgyak fenekén sűrűn megjelennek kisebb jelek, szimbólumok. Ezek egy része értelmezhetően a gyártulajdonosra, vagy a gyárnak helyet adó településre utal: nemesi címer, városcímer, korona, Dávid csillag, míg egy másik szegmensben az osztrák, vagy magyar címer jelenik meg, utalva a gyár privilégiumára. A jelzések többsége azonban olyan geometrikus alakzat, mely direkt módon nem értelmezhető. 5. Végül a benyomott jelzések utolsó csoportja: arab- és római számok, betűk. Megfejtésükre már sok elmélet született, a leggyakoribb: ezek, vagy kombinációjuk valamiféle mesterjegyek lennének, mellyel a munkateljesítmény utólagos elszámolását segítenék

1. A magyar gyárak jelzéseit áttekintve ez a feltételezés nem valószínűsíthető, a betű-szám kombinációk csak kevés esetben tűnnek fel, és azokban sem fedezhető fel egyértelmű rendszer. Szerepük bizonyára volt, de ennek hihető megfejtése még várat magára. Problémák a fenékbélyegek olvasásánál Aki már nagy számban vizsgált edényjegyeket, az tudja, hogy az esetek túlnyomó többségében a jegy benyomása nem tökéletes, ezért olvasata bizonytalan. Típushibák: - a benyomás túl erős volt: a szöveg összemosódik, az egész jegy szinte kráterként jelentkezik, - a benyomás közepesen erős volt: a nyomódúc pereme elérte a még képlékeny anyagot, ezért mintegy (amúgy nem létező) keretet rajzol a jegy köré, - a benyomás féloldalas volt: a jegy egyik vége a semmibe vész, olvashatatlan, - a benyomás túl gyenge volt: a jegy halvány alig olvasható, a betűk vonalas karakterűek, - az anyag nem volt elég szilárd, a felirat egyes részei összefolynak, - a fedő máz kitölti a betűk mélyedéseit, ezzel részben, vagy teljesen olvashatatlanná téve a feliratot. Mindebből egyértelműen következik, hogy a jegy felismerése és korrekt megrajzolása, nem egyszerű feladat, különösen akkor, amikor nem áll kellő darabszámú tárgy egy-egy jelzésnél a rendelkezésünkre. így aztán érthető, hogy az eddig megjelent, edényjegyeket is tartalmazó könyvekben számos hiba és félreolvasat is előfordul. Előzmények a városlődi edényjegyek feltárásában A hazai edényjelzésekről az első összefoglalót Majláth Béla készítette, és az Archaeologiai Közleményekben tette közzé, Agyagiparunk története címmel.

2 A közzététel 1879-es dátuma már mélyen 1 CSIFFÁRY 1999., 209-211. 2 MAJLÁTH 1879. 209