S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család

Olyan tárgyak is szép számmal előfordulnak a gyűjteményben, amelyek nem egyediségük okán kerülhettek a teherautóra. Ezeknek a daraboknak ma már történeti és korjelző szerepük van, sokkal inkább egy történeti gyűjtemény keretébe lehetnének illeszthetők, mintsem iparművészetibe. Néhányuk kevéssel begyűjtésük előtt még személyes használati tárgynak számított. Ide sorolhatunk ruhadarabokat és viseletkiegészítőket: 1920-30-as évekből származó estélyi ruha, kalap, bot, napernyő; lakástextileket: gyári készítésű függönyök és terítők; asztali szervizt. Az iparművészeti műtárgyak között számos kis szobrot, mitológiai alakokat ábrázoló alkotásokat és keleti kerámia-, bronz- és kőfigurákat találunk. Gyertyatartók, vázák, távol-keleti és nyugat-európai, különféle anyagból készült, berakásokkal díszített dobozok, ötvösművészeti tárgyak, csontfaragások, kínai és európai - főként bécsi és meisseni - porcelán dísztárgyak idézik a művészetet pártoló nemesi életformát. Nyilván évtizedeken, évszázadokon át összegyűlt kollekcióról van szó, ám sajnos néhány év is elegendő volt ahhoz, hogy csaknem teljesen elvesszen annak lehetősége, hogy a műtárgyakat össze tudjuk kapcsolni a gyarapítók személyével, és hogy rekonstruálni tudjuk, milyen módon jutott hozzá a család egy-egy becses darabhoz. A képzőművészeti gyűjtemény Szépalmapusztáról származó részének egy nagyobb egységét képezi a Pejacsevich, a Mikó és az Esterházy család különböző tagjairól készült portrék csoportja. Ezek nagyrészt olajfestmények, kiegészülve néhány metszettel. Az erdélyi Mikó családot ábrázoló alkotások közül kiemelkedő Barabás Miklós (1810-1898) munkája

6

2, egy kőrajz, mely gróf Mikó Imrét ábrázolja.

6

3 Barabás Miklós az 1830-as években tanulta ki a litográfia technikáját és egész életében igen magas színvonalon művelte. Litográfiái folyóiratokban is megjelentek. Szintén a Mikó család egyik tagját ábrázolja az id. Vastagh György (1834- 1922) által készített festmény, mely a gróf Mikó Ferenc

64 címet viseli. A kép egy másolat, 1858-ban készült egy 1629-ből származó festmény alapján. A korábban említett kultúrapártoló, gróf Mikó Imre hívta fel a figyelmet Vastagh Györgyre, a tehetséges fiatal festőművészre, aki később a kolozsvári arisztokrácia elismert arcképfestőjévé vált.

6

3 A Mikó családdal házasság útján rokoni kapcsolatban álló Rhédey család több tagjáról is készültek festmények, melyek ma a gyűjteményt gazdagítják. Joseph Krafft (1787-1828)

6

6, egy ismert osztrák portré- és miniatúrafestő, a híres Johann Peter Krafft testvére készítette azt az 1821-ből származó portrét, mely Rhédey Máriát ábrázolja 10 esztendős korában

6 , illetve szerepel a grófnőről egy további olajfestmény a kollekcióban, amelyen Hora Lajos festőművész már felnőttként, 1842-ben festette meg gróf Mikó Imréné Rhédey Mária portréját.

6

8 A grófnő a képen sötétszínű, fehér csipkével díszített ruhát visel, ékköves melltűvel, hajában rózsaszínű rózsa látható, kezében legyezőt tart. Joseph Krafft

6' azonban nem csak ezt az egy képet készítette a Rhédey család számára. Az előbbi festményhez hasonlóan Rhédey Adámné Teleki Mária félalakos portréja " is az ő nevéhez fűződik ez szintén 1821-ből származik -, tehát elképzelhető, hogy ebben az évben bízták meg a művészt, hogy készítse el a Rhédey család egyes tagjainak arcképeit. Ez esetben megkönnyíti a dolgunkat, hogy a kép jobb felső sarkában a Teleki és Rhédey 6

2 LDM KGy 53.17.31. Barabás korának divatos és az egyik legkeresettebb arcképfestője volt, amit többek között annak is köszönhetett, hogy vizuális memóriája legendásan jó volt. A kortársak közül a legismertebb személyiségeket festette meg: Vörösmartyt, Aranyt, Petőfit, Wesselényit, és - a talán leghíresebb és a jellemábrázolásban legkiválóbb mű - Liszt Ferencet. Finoman idealizált arcképei közkedveltek voltak az arisztokrácia körében. 6

4 LDM KGy 53.17.2. " Zsánerképeket, egyházi és mitológiai témájú festmények mellett történelmi személyek és kora nagyjairól készült portréival alkotott maradandót. 6

6 SCHÖNY 1969, 189. 6

7 LDM KGy 53.17.2. 6

8 LDM KGy 53.7.14. "'Joseph Krafft 1801-ben ment Bécsbe, ahol portréminiatűröket kezdett el festeni. Később zománcképek készítésével is foglalkozott. 7

0 LDM KGy 53.17.6. 191