S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család

család címerét és a grófnő teljes nevét is feltüntette az alkotó. A grófnő szürke színű, a romantika korának megfelelő kevert stílusú (empire derékkal rendelkező, ónémet stílusjegyeket is felvonultató) hosszú ujjú ruhát visel, fején pedig tüll fodros főkötőt. Érthetetlen módon a Rhédey Ádám arcképét 1 készítő művészt már ismeretlenként jelöli a leltárkönyv. Mivel a festmény nincs szignálva és semmilyen leírás nem maradt róla, gyakorlatilag azonosíthatatlan a kép készítője. A kép hátulján található a következő felirat: „Gróf Rhédey Ádám, cs. k. kamarás, Szent István jeles rendje, középkeresztes vitéze, erdélyi volt királyi kincstárnok. Élete 79-ik évében. 1847." A képen az említett rendjeleket, kitüntetéseket a művész hitelesen és pontosan ábrázolta, a kép bal felső sarkában a család címerét is feltüntette. A Rhédey család még egy tagjáról, Rhédey Katáról rendelkezünk egy egész alakos alkotással , gyermekkorában, 8-10 évesen örökítette meg az alkotó, kinek személye ismeretlen és a mű koráról is mindössze annyit tudunk, hogy a 19. század közepén készült. Az Esterházy család két tagjának, gróf Esterházy Antalnak a hős tábornoknak és gróf Esterházy Ferencnek 4 a portréját festette meg a híres bécsi arcképfestő, Franz Schrotzberg (181 l-l 889).

7

5 Az előbbi esetében a gyönyörűen faragott és aranyozott keret is épségben túlélte az idők viszontagságait. Schrotzberg művei több szempontból is igen nagy értéket képviselnek a gyűjteményben, hiszen nem csak megörökítette az utókor számára a család két kiemelkedő személyiségét, hanem elismert bécsi festő révén művészete már életében nagy elismerésnek örvendett. A Pejacsevich család esetében mindössze egy leszármazottról, gróf Pejacsevich Márkról rendelkezünk egy olajfestménnyel. 6 A mű szintén Schrotzberg alkotása , a kép hátoldalán jelölve a készítés dátumaként 19. század közepe szerepel, illetve a vászon származásának adatai, miszerint „W: Coller & Co. in Wien" a gyártó, tehát Bécsben készült. A kép dúsan faragott kerete úgynevezett Florentin-keret, hársfából készült, aranyozással díszített. Az ábrázolt gróf homlokán egy sebhely látható, mely feltehetőleg háborúban, esetleg párbajban történt részvételre utal. A Pejacsevich-Mikó család többi tagjáról elsősorban a múzeum adattárából és levéltári anyagokból származó fotók állnak rendelkezésre. A családi portrékon túl a gyűjteményben megtalálható még számos személy egész vagy félalakos ábrázolása, de ezek esetében szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Sem a festőművész nevét, sem az ábrázolt személy kilétét nem ismerjük. Ha sikerülne még olyan élő leszármazottakat találni a családban, akik vagy személyesen is találkoztak ezekkel a művekkel, vagy hallomásból ismerik a történetüket, sor kerülhetne az adatok pontosítására, a kutatás folytatására. Többek között ebben a reményben kívánjuk a közeljövőben felvenni a kapcsolatot PejacsevichMikó Andreával'

6 és Niczky Ilonával.

9 A másik nagyobb egység a kollekción belül a metszetek csoportja. (Egyről, a Barabás Miklós által készített metszetről már korábban volt szó.) Pejacsevich-Mikó Endre és felesége, Stief Magdolna levelezéséből is tudjuk, hogy a család előszeretettel vadászott a szépalmapusztai birtokot körülvevő erdőkben ugyanúgy, mint Lengyeltóti vagy Ludány környező erdeiben. Számos vadászattal kapcsolatos tárgy és fénykép maradt az utókorra, illetve a Veszprém Megyei Levéltár őrzi a család egyik vadásznaplóját is. A metszetek közül több vadászati témát ábrázoló kép maradt ránk. A vadászjeleneteket ábrázoló metszetsorozat

6" Turner rajzai alapján készült, a képeken található jelzések szerint pedig a metsző egy bizonyos Hunt volt. A képek nagy része a 19. század LDM KGy 53.7.31. 7

2 LDM KGy 53.7.17. 7

3 LDM KGy 53.17.7. 7

4 LDM KGy 53.17.8. 8 Schrotzberg 1825 és 1831 között tanult a bécsi akadémián, de igazi tanítómesterének id. Markó Károlyt tartotta, akivel barátságot is kötött. Számos európai tanulmányutat követően 1840-től az egyik legelismertebb portréfestő lett Bécsben. 1845-ben még Erzsébet királyné portréját is elkészítette. 7

6 LDM KGy 53.17.4. 7

7 HEVESI 1903, 197-198. 8 Tudomásunk szerint ő az egyetlen élő leszármazott, aki még ezt a nevet viseli, és a család szépalmapusztai ágából származik. Ifj. gróf Pejacsevich-Mikó Endre második feleségétől (Felicitas Franz-tól) származó lánya, aki jelenleg Seattle-ben él. Niczky Ilona gróf Pejacsevich-Mikó Mária és Niczky László lánya, 1944-ben született Glabáron és jelenleg családjával Pécsen él. 8

0 LDM KGy 53.7.32., LDM KGy 53.7.33., LDM KGy 53.7.36., LDM KGy 53.7.44., LDM KGy 53.7.79. 192