S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PILIPKÓ Erzsébet: A nemzeti emlékezés motívuma Ányos Pál költészetében

temények egy része világos tanúbizonysága tiszta magyar érzületének" - írja róla Endrődi Sándor. Ányos Pál hazafias érzései kezdetben különböző alkalmi költeményekben nyilatkoznak meg („Igaz hazafi", „A szép tudo?nányoknak áldozott versek"), azonban már ezek sem egyhangú ábrázolások, igazi lelkesedéssel átitatottak, és gyakran vesznek ódai szárnyalást.

4' Nemzeti érzéseinek egyik szép ódai emelkedettségű műve a „Gróf Zrínyi Miklósról" című lírai epigramma. A költő nemzeti történelmünk egyik dicső hősét, a hazafiság eszményét állítja a jelen elé. Bíró Ferenc szerint azonban Ányos költészetében olyan történelemszemléletről van szó, amelynek magához a történelemhez, mint eseménysorhoz nem sok köze van.

4" O az „emlékezés" költője. Jan Assmann szerint

4 nem a tényleges történelem számít, csak az emlékezetes, azaz amire „emlékezünk", vagy „emlékeztetünk." Úgy is mondhatnánk, hogy a kulturális emlékezés a tényszerű múltat emlékezetes múlttá s mítosszá alakítja. Nem „elvalótlanítjuk", hanem épp ellenkezőleg, így válik „valósággá", normatív és formatív erővé. A kulturális emlékezetben mindig van valami szent, az emlékezés alakzatai vallási értelmet hordoznak, és emlékező megjelenítésük gyakran ölti az ünnep alakját. Az ünnep pedig a múlt jelenvalóvá tételére is szolgál. A múlthoz fűződő viszony az, amely megalapozza az emlékező identitásának alapjait. Saját történelmére emlékezve és az emlékezés sarkalatos alakzatait megjelenítve bizonyosodik meg saját identitása felől. Pierre Nora hasonlóképpen gondolja el a múlt és a jelen viszonyát, megkülönbözteti a történelmet és az emlékezetet.

4

8 Szerinte nem egy valaha múlt örökösei vagyunk, annak készen kapott kulturális hagyományaival, hanem mint a jelen résztvevői egy folytonos interakció folyamán birtokunkba vesszük a „múltat", s azt az adott politikai-kulturális-esztétikai konszenzusnak megfelelően alakítjuk. Ez az alakítás az emlékezések következtében különböző interpretációkat eredményez. Nemzeti történelmünk emlékezetének első költője Ányos Pál volt. A Gróf Zrínyi Miklósról című alkotásában a költő, miután aposztrofálja a sírjában nyugvó hőst, kapcsolatot feltételez a jelenkor és a holt hősök között, és ez utóbbiak halála mintegy örökségként szolgál a nemzeti utókor emlékezetének. Ez az emlékezet személyes jellegű és kizárólagosan a hazáért haltakra vonatkozik, akikről az utókor sohasem feledkezhet meg. (A temetőben „nyögő" unokák „szívében" fel van írva a bajdani hősök „dicső neve," a jelenkori nemzet fiai hálásan őrzik emléküket.) Ebben az értelmezésben a most élő és a halott hazafiak egy valóság feletti, spirituális haza tagjaivá léphetnek elő.

4" Ily módon a költő nem zárja le véglegesen a földi életet, megszületik - Bíró Ferenc értelmezése szerint - a transzcendens haza képzete, ergo: a nemzet fogalma magához vonzza a vallásos motívumokat és az Isten képzetét is. Ányos számára bizonyos, hogy a nemzeti összetartozás tudata érvényben van a túlvilágon is. Azt írja, hogy amikor az utolsó ítélet előtt ama „trombita hangjá"-ra feltámadnak a halottak, akkor „elődbe sietünk s ölelünk tégedet / Megháláljuk akkor nemes esetedet". Tehát a múltba forduló költőnek itt magának az emlékezésnek a gesztusa a fontos, mert számára az emlékezet a múltat történelemmé formálja, hogy örökösi és átörökítői identitást teremtsen magának, hogy ezáltal megalkossa sorsát, s értelmét lássa saját életének. " A túlvilági testvériségérzésnek, a lelkek ölelkezésének a gondolata már korábban megfogalmazódik költészetében, a „Titkos Polyxena" c. versében, ahol - Rónay György szerint - Ányos a legmélyebb, legmisztikusabb katolikumot ragadja meg.'

1 Szerb Antal szerint a magyar irodalomban Ányos honosítja meg a visszatérő lelkeket, számára a kísértet egy vágykép, megjelenése nem váratlan borzalom, hanem örökké égő kívánság teljesedése. S ez a preromantikus életérzés tette Ányos Pált nemzeti költővé. " Ányos Pál nemcsak a nemzeti múlt kérdéseivel foglalkozik, de korának aktuális társadalmi problémáira is határozottan reagál. II. József trónra 4

5 CSÁSZÁR 1994. 129. 4

6 BÍRÓ 1994. 154. 4

7 ASSMANN 1999. 53. 4

8 NORA 1999. 142-157., Id. még K. HORVÁTH 1999. 136. 4

9 BÍRÓ 1994. 154. 5

0 SCHUTZ—LUCKMANN 1984. 270-271. 5

1 RÓNAY 1934. 359. Szerb Antal szerint a preromantikus kísérteteket arról lehet felismerni, hogy legkisebb mértékben sem ijesztőek, ezek a kísértetek meghalt szeretteink árnyai. SZERB 1935., 4.31-432. 170