Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

VIZI Márta: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi

darabokat a füzéri kályhák „nyolcadik generációjához", azaz 1623 utánra keltezi.

7

5 Véleményem szerint ez az időkülönbség jelzi, hogy a salzburgi XVI. század 2. felére, a Balaton-felvidékre nagyjából a XVI. század utolsó harmadára keltezhető típusok eljutnak Északkelet-Magyarországra, némi minőségromlást is elszenvedve. Egy Kékedről származó négyzetes kályhacsempe mutat hasonlóságot az L.9. csoporttal. Ezeket a példányokat a XVII. századra keltezték.

7

6 Az ónodi várból került elő a szigligeti L.7. típusúhoz hasonló, élére állított rombusz belsejű csempe (centrális díszü csempe), amely mintája azonban már nem virágporzó, hanem szegfűszerű.

7

7 A csempét a XVI. század 2. felére, a XVII. század első felére keltezték.

7

8 Az északkelet-magyarországi darabok - minden valószínűség szerint a többszöri másolás miatt - kopottabb mintákat, már átfogalmazott ábrázolásokat mutatnak. (Szegfű megjelenése, a központi részen az akantuszlevelet felváltó másfajta növényi minták.) Méreteik is kisebbek az említett szigligeti példányoknál.

7

9 A motívumvándorlások részletes elemzése azonban szétfeszítené jelen tanulmány kereteit. Délnyugat-Magyarország területén sem ismeretlenek a szigligeti várban talált csempékhez hasonló darabok. Az elterjedési terület kiterjed az egykori és mai Horvátország területére is. Zala megyében a hahóti mikrorégió kutatása során került sor a Hahót-Buzád nemzetség világi és egyházi központjainak kutatására.

8

0 Vándor László a vár feltárása kapcsán XVI. századi reneszánsz kályha töredékeit találta.

8

1 A közölt töredékek közül egyik a négyzetes, akantuszleveles típushoz

8

2 tartozhatott. (L.9. típus) A szigligeti 0.1. típushoz hasonló, a Kozák Károly által a sümegi várból közölt példánynyal

8

3 feltehetőleg megegyező töredék került még elő.

8

4 Akantuszleveles párkánytöredékek is voltak a leletanyagban.

8

5 A csempék párhuzamát Vándor László Nagykanizsán és a ljubljanai várban találta meg.

8

6 Lenti várának kutatása során előkerült leletanyagot, köztük kályhacsempe-töredékeket Závodi Szilvia közölt.

8

7 A szigligeti L.5. és L.6. csoporthoz hasonló, négyzetes csempe töredéke,

8

8 valamint az L.8-9. csoport csempéhez igen hasonló darab

8

9 került elő. Az L.4. típushoz hasonlító darabot is találtak.

90 A téglalap alakú csempében a szigligetivel ellentétben csúcsára állított négyzet alakú motívum van középen, amelyben centrálisán elhelyezett nagy levelek láthatók. A centrális rész és a csempe profilált széle közötti részeken a Lentiben talált példányon „tekercsekből kinövő levél" található. Figyelemre méltó még a körvonalában nagyjából félköríves, középen reneszánsz csokros, kannelúrás vázás, mázatlan oromcsempe.

9

1 Az oromcsempén a vázában nem a jellegzetes tagolt szélű levél látható, valamint a váza két oldalán szirének vannak. A Lentiben talált csempék mintázata elmosódottabbnak tűnik a szigligetieknél, minden valószínűség szerint már tovább másoltak csempepéldányokat, ami a minőségük rovására ment. Szlovéniában, Celjében a vár kutatása

9

2 hozott olyan leletanyagot, amely rokonítható a szigligeti várban talált csempékkel. A leletanyag rétegek szerinti értékelése kapcsán közölt Bregant kályhacsempéket. A XV. század harmadik negyedére keltezett késő gótikus horizonthoz tartozóan mutat be a szerző két kályhacsempét, amelyek az L.9. típusunkhoz rokoníthatóak.

9

3 A csempék közepén élére állított négyzet található, középen tagolt, illetve kevésbé tagolt akantuszlevelekkel. A csempék sarkába nyúló szárakon itt nem szív, hanem tagolt szélű levelek láthatóak. A 19. ábrán látható csempe háttere pöttyös, a másiké sima.

9

4 Zöld mázasak. Méretük nagyjából 2 cm-rel kisebb, mint szigligetieké. A két csempét a szerző a XV. század utolsó negyedére, a XVI. század kezdetére datálja. Az 1567. és 1579. közötti nagy átépítés utáni kultúrrétegekhez köt egy oromcsempét, valamint többek között tapétamintás csempét és akantuszleveles párkányt is.

9

5 Az oromcsempe egy frízszerűen fölrakható, de középtengelyére szimmetrikus, zöld mázas darab. Közepén egy virágvázához támaszkodó két delfint ábrázol, egy-egy rövid szoknyás alakkal. A delfinek feje fölött benyomott téglalapokkal díszített szalagdísz indul.

9

6 Korát az ásató a XVI. század második felére teszi.

9

7 Ez az oromcsempe igen közeli rokona a szigligeti O.l. csempének. A celjei csempe mérete 23,8x17 cm, a szigligetié pedig 25x16 cm. Ez kb. 5% különbséget jelent. Érdekes még, hogy a Celjén talált oromcsempét egy másik szomszédos csempéhez illesztve, a tapétamintás csempékhez hasonlóan, egy végtelenített sorba lehet rakni. A szigligeti orom önálló, zárt elem, bár - mint láttuk - a kályha ormán körben szintén egy frízszerü részt kapunk. A középkori Celje kutatása kapcsán került sor a város területén különböző helyeken előkerült leletanyag katalógusszerű közlésére.

9

8 A Turska Macka lelőhelyen (1979) a katalógus szerint a 110-115. számú csempék kerültek elő.

9

9 A 111. és a 114. számú csempék téglalap alakúnak tűnnek.

10

0 A lépték alapján kiszámolt méretek: 88