Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
VIZI Márta: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi
A tárgy száma: Magasság Szélesség 114. 32,4 cm 19,2 cm 111. 30,6 cm nem kiszámolható 115. nem kiszámolható 19,2 cm A 111., 114. számú darabok téglalap alakú csempék, amelyek közepében rombusz alakzat van szalagkeretből, a keretben akantuszlevéllel. A rombusz oldalának közepéről indul egy vékony szár, amelyen 2 vágott szélű levél van. A 114., 115. csempék háttere a steingassei leletekre is jellemző pöttyös. A csempék mázatlanok. A típusok - bár rokonai a Szigligeten L.7. típusúként meghatározott csempéknek - mégis jelentősek a különbségek A 115. számú darab a mintája alapján négyzetes lehet inkább, a szigligeti L.9. típusra hasonlít a középső négyzetes, akantuszleveles rész, valamint az oldal közepéből kiinduló, a sarkot betöltő levélcsokor alapján. A szigligeti csempetípuson azonban szívleveles a sarkot kitöltő dísz. A 112. és 113. darabok rajza alapján nem tudok mintázatot felismerni, lehetséges, hogy már igen elnagyolt a minta a másolás nyomán. A Glavni trg lelőhelyről az A 225. és A 226. számú lelet mutat hasonlóságot a szigligeti csoporttal, de kis méretük miatt nem igazán értékelhetőek. 1 0' A mai Szlovénia területéről legújabban Novo Mestóról közölt Katarina Udovc és Danilo Brescak egy téglalap alakú csempét. A csempe belsejében élére állított rombuszban akantuszleveles díszítés van. A csempe négy sarkában a hasonló korú csempék vágott szélű levelei. Korát a XVI. századra teszik. 10 2 Nem a fenti leletek az egyedüliek a tárgyalt korszakból Szlovénia területéről, ezek ismertetésére azonban jelen keretek között nem kívánok kitérni. 10 3 A leletek meghatározásánál, mint a fentiekben látható volt, az osztrák-német területek, különösen Salzburg és környéke került előtérbe. A régebbi leletek, közlések mellett csak egy lelőhely anyagára kívánok az alábbiakban utalni, amely kapcsolatba hozható a bemutatott szigligeti anyaggal. Karin Kühtreiber a Wiener Neustadban (Bécsújhelyen), a Neunkirchner Tornál (neunkircheni kapunál) végzett feltárások anyagát közölte. 10 4 A szigligeti L.7. típus (4. ábra) pontos megfelelőjét láthatjuk a közölt (226. számú) zöld mázas darabban. 10 5 A leletek között még más típusú csempék is előfordulnak, vannak például akantuszleveles párkányok is. 10 6 A reneszánsz leletegyüttes kora Kühtreiber szerint a XVI. század második felére, a XVII. század közepéig terjedő időszakra tehető, és tárgyai megfelelnek a délnémet és osztrák területeken található formáknak. A darabok és mintakincsük a XVI. század második felére keltezhető salzburgi Strobl-műhely leletanyagának típusaival vethetők öszsze. 10 7 L.7. típussal megegyező „A 226." számú csempe keltezését azonban más adatok is támogatták. Ennek a csempének az esetében lehetséges a XVI. század 2. fele mellett a XVII. század első harmadára való keltezés is, mert pénzekkel 1530/40 és 1623/30 közé keltezhető rétegekből került elő. Feltételezhető, hogy a leletek zöme 1623/30 között került földbe. 10 8 Ez a keltezés nem mond ellent a fentiekben ismertetett keltezésünknek a háromosztatú ház északi szobájában lévő kályha korát illetően. A vesztes mohácsi csata nyomán kialakuló helyzetben létrejövő hódoltságkori Magyarország területén lévő települések - bár nyilván őrzik a korábbi hagyományokat, és még jó ideig megpróbálják tartani kereskedelmi és egyéb kapcsolataikat 10 9 - a hódoltság rendszerének kiépülésével ezek a hódoltsági területeken idővel megszakadnak. Minden bizonnyal ezért tudjuk a XVI. század második felére jellemző kályhacsempe-motívumokat inkább a történeti Magyarország délnyugati részén, a Dunántúl középső és északi részén, a Felvidéken és Északkelet-Magyarországon nyomon követni. A motívumvándorlások pontos nyomon követése, elemzése majd a leletanyag minél szélesebb körű összegyűjtése és elemzése nyomán válik lehetségessé. A szigligeti vár kályhacsempe leletanyagának teljes feldolgozása során minden bizonnyal erre is sor kerül. JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK BLÜMEL 1965 = BLÜMEL, F.: Deutsche Öfen. Der Kunstofen von 1480 bis 1910. Kachel und Eisenöfen aus Deutschland, Österreich und der Schweiz. München. BREGANT 1997 = BREGANT, T.: Pecnice s starega gradu Celje - Kacheln von der alten Burg Cilli. In: Gustin, M. - Predovnik, K. (szerk.): Drobci nekega vsakdana - Bruchstücke eines Alltags. Archaeologia Historica Slovenica 2 Ljubljana 1997, 29-38. CSALOGOVITS 1937 = CSALOGOVITS J.: Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a 89
