Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
VIZI Márta: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi
modell a 10. számú steingassei lelet. 5 7 Korát a XVI. század második felére teszi Franz. A steingassei modell azonban négyzetes - 30^30 cm nagyságú, 58 a vele készült csempe ettől kisebb lesz. Az L.ll. típusú sarokcsempe négyzetes része és az L.12. típusú csempe lehetséges, hogy ennek a csempének az igen szoros rokona. A szigligeti csempéken a szalagdíszen benyomott pont és pontkör négyzettel díszítés látható. (5. ábra L.10, L.ll. típus) Egyebekben megegyezőek a csempék. Az L.11-12. típusú szigligeti csempék mérete 73%-a a steingassei csempének. Ez megfelel kétszeri másolás során létrejövő zsugorodásnak. Ez megmagyarázza a másféle díszítést is a szalagon. A szigligeti L.5. típus négyzetes részének mintája és az L.6. típus mintájának a szerkezete és jellege megegyezik a steingassei 11. modellel. 5 9 A sarkokban lévő jellegzetes, száruknál vízszintes szalaggal összekapcsolt levélmintát azonban már más típusú levelekkel helyettesítették a szigligeti darabokon. 60 A szigligeti csempéken már kissé stilizáltabban jelenik meg a sarkokban ez a minta. A XVI. század második felére keltezett modell mérete magasságát tekintve azonos a szigligeti csempék magasságával. 6 1 Az ebbe a mintakincssorozatba sorolható csempetípusokon ez az átfogalmazott levélcsokor jelenik meg. A szigligeti L.4-6. típusú csempék mintájának szerkezete, az alkalmazott stílus tehát Ausztria, Salzburg felé mutat, mint ezt a Salzburg Steingassén talált leletegyüttes bizonyítja. 6 2 Nem maradt el azonban a minta átfogalmazása, bár nem zárható ki, hogy létezett már leegyszerűsített modell, negatív is. A típust ismerjük Lenti várából is, négyzetes és téglalap alakú csempében is, a sarkokban lévő levelek azonban már jelentősen elmosódottak. 6 3 Az L.7-9. típusok jellegzetes kiemelkedő pöttyös háttere számos salzburgi, a Steingasséről származó csempe esetében felbukkan (például 3., 3.a , 4.a modellek esetében 6 4). Ezek a csempék is a XVI. század második felére keltezhetőek. Nem tudjuk, hogy közvetlenül Ausztriából származnak-e a negatívok, amelyekkel a szigligeti csempéket esetleg helyben, a környéken készítették, vagy a csempéket vásárolták Ausztriában. Az oromcsempék közül az 0.1 típus (6. ábra) szép rajzolatú jellegzetes reneszánsz motívumokat tartalmazó darab. Magyarországon Szigligeten kívül a sümegi várból került elő hasonló megfogalmazású oromcsempe. Ezeken középen a váza, előtte két delfin van, félkörívben meghajolva. 6 5 Az 0.3. oromcsempe közepén látható angyalfejhez hasonlót láthatunk a szintén a salzburgi műhelyből származó 20. modellen. Ennek kora a XVI. század 2. fele. 6 6 Számos akantuszleveles párkány került elő a Steingassén, a szigligeti K.l. típus mintakincse a 28. számú töredékkel 6 7 egyezik meg - legalábbis az akantuszleveles, hátul vágott leveles és pöttyös hátterű része. A párkány felső részét a szigligeti példány hiányossága miatt nem tudjuk összehasonlítani. A töredékesség miatt a méreteket sem tudjuk összevetni. A szigligeti P.l. típusú párkányának domború részén kúszó akantuszleveles rész szintén a steingassei leletből köszön vissza. A 27. számú párkánynegatívon láthatjuk ugyanezt a motívumot. 6 8 Ez a negatív méretét tekintve jelentős méretű, hossza 46 cm, a magassága 11,5 cm. A szigligeti magassága 12-15 cm. A késői, XVI-XVII. századi kályhacsempe-kutatás monografikus igénnyel még nem gyűjtötte öszsze az egész országból az összes, a korszakra vonatkozó leletet. Ezért teljes képet nem tudok adni a csempék párhuzamairól. Gyuricza Anna ÉszakkeletMagyarországra kiterjedő kutatásai 6 9 azt mutatják, az Etén megfigyelt típusok elterjedéséhez hasonlóan, 70 hogy a nyugat-dunántúli még éles, részletgazdag nyomatok a kelet-magyarországi anyagban inkább már elmosódott formában jelentkeznek. A mintakincs - feltehetőleg a többszöri másolás, utánzás miatt - elmosódottá válik. Eltűnik például a jellegzetes, kiemelkedő, apró pontos „pöttyös" háttér. Az esetleges új nyomódúcon az elmosódott mintarészletet másképp rajzolják meg. Esetleg a területen kedvelt új motívummal egészítik ki. A másolás miatt méretben is kisebbekké válnak a csempék. (Füzér 7 1) (Kéked 7 2) A füzéri vár leletanyagából került elő az L.9. típushoz hasonló, négyzetes, de mázatlan töredék, amely az említett csempéhez szerkezetileg hasonló, pöttyös hátterű, de a centrális levélmotívum helyett középen is a szívlevélhez hasonló leveleket láthatunk. A csempe sarkaiban is szívleveles motívum van, amely kissé más elrendezésű, mint a szigligetieké. 7 3 Korát a XVI. század második felére teszik. A füzéri vár ásatásából az ásató, Simon Zoltán a vadászjelenetes kályhákhoz tartozóan mutat be a szigligeti L.9. típusához hasonló csempéket. A csempe közepén „plasztikus kiképzésű, nyolcszirmú virág" látható. 7 4 Ehhez hasonlóak a szintén a vadászjelenetes kályhához tartozó, de az előzőekben említett csempékhez rokonítható darabok, amelyeknek a középső, az élére állított négyzet motívuma már más osztást mutat, de a sarkokon lévő szívleveles rész mindenesetre a csoporthoz sorolja. Simon Zoltán a 87
