Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

20-27 cm széles és a nagy kővel azonos magasságú gerenda megtámasztására. Az egykori gerenda-végnél és a gerenda alatt habarcsot kentek el. A D-i oldalon a fellépést az alapozásindítás magasságában még egy 44 cm széles, 12 cm vastag kőlap biztosította. (22., 49. ábra) A 2. bejáratnál a fal nem folyamatos. Szabálytalan falvégük a későbbi betemetkezésekkel hozhatók kapcsolatba. A körítőfal ezen a szakaszon 62-67 cm. A körítőfalhoz, a fallal alapozásban egybekötve, felmenő falaiban elváló két, befelé rézsútosan szélesedő, pofafalként jelentkező pillér csatlakozik. A K-i 90 x 45-60 cm, a Ny-i pilléré pedig 85-90 x 60-75 cm. A Ny-i pillér szabálytalan nyaktaggal indul. Ezen a részen a pillér szélessége 115 cm. (25., 52. ábra) A támpilléreket téglatöredékekkel kevert, fekete, csontvázakat is tartalmazó földre, 25 cm mélyen alapozták. Ezek az alapozások a Ny-i pillérnél 15 cm-rel, a K-i pillérnél 15-30 cm-rel nyúlnak ki a felmenő falak síkjához képest. A bejárati nyílásban előkerült egy eredeti helyzetéből kimozdult küszöbkő. (51. ábra) 4. A temető A templom/épület-együttes lehető legeredményesebb tisztázása érdekében, valamint anyagiak és időhiány miatt nem kerülhetett sor az Árpád- és középkori ill. későközépkori temető teljes tisztázására. Azoknak a síroknak a teljes vagy részleges feltárására kerülhetett csak sor, amelyek az egyes épületek alatt feküdtek ill. a kutatóárkok és szelvények területére estek. A sírszámok és az összes megismert sír száma nem azonos. A cinteremfal megépülte előtt a temető területe nagyobb volt. Erre utal K felé a l/a középkori lakóház É-i fala mellett feltárt 29. sír ill. D-en a 3. és az 5. kutatóárok sírja, É-on pedig a cinterem 2. kapuja előtt és alatt feltárt sírok. (6., 8. 52. ábra) A templomhajóban a XV-XVI. században is temetkeztek.

33 A sírok közül külön kiemelést érdemel a 23. sír, amelynek koporsóját még látták az előcsarnok építésekor és amelyre a trapéz alakú falkihagyásból következtethetünk. (55—56. ábra) Az 5. kutatóárokban feltárt 9. sírt kövekkel vették körül. (56. ábra) A 26. és 27. sírt is kövek határolták a 2. számú cinteremkapu ill. belső, K-i pillére alatt, valamint a Ny-i pillér alatti számozás nélküli sírt. (27. ábra) A három, kereszttel jelölt nagyméretű kő közül a második,

34 a 3. kutatóárok és a D-i cinteremfal belső oldalán húzott kutatóárok találkozási pontján feküdt. Alatta három csontváznak a részletei jelentkeztek úgy, hogy egyik koponyáját sem fedte le a kő. (59—60. ábra) A harmadik kereszttel jelölt sírkő másodlagos helyzetben, a törmelékben feküdt. (61. ábra) A Balatonakaiiságpusztai temető teljes közlésére a későbbi feldolgozások során kerül majd sor. 5. Az 1. épület-együttes: Árpád- és középkori házak, a II. római kori épület (í/a-d) Az épület-együttes bonyolultnak látszó alaprajza a többszöri átépítések, megújítások eredményeképpen jött létre. Legkorábbi a több helyiséges II. római kori (l/d), a legkésőbbi pedig a három helyiséges, részben a cinteremfalhoz igazított, tornáccal bővített lakóház volt (l/a). Az épület együttes kutatására 1967-1969-ben került sor az 1., a 2., a 12. és 12/2., a 13., a 14. kutatóárok, a II. és az 1-12. szelvény segítségével. A szelvények egy részében csak részleges feltárásra került sor. Az l/a. épület, azaz a három helyiséges középkori épület/lakóház (25. ábra: zöld) A templommal, a cinteremfallal egy időben használt l/a. épületet, lakóházat a cinteremfal K-i pillérének felhasználásával alakították ki. (25., 62., 63. ábra) Tájolása É-D-i (ÉÉNy-DDK) irányú. A korábbi középkori házak és a római kori épület részben az l/a ház, részben a cinteremfal alá esnek.