Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

K. PALÁGYI SYLVIA BALATONAKALI-SÁGPUSZTA A KÖZÉPKORI TEMPLOM, TELEPÜLÉS ÉS A RÓMAI KORI ÉPÜLETEK MARADVÁNYAI I. Férjem emlékére I. Bevezetés A Balatonakaii-ságpusztai templom, temető és épület-együttes feltárására a zánkai Úttörőváros, ma Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum építésével kapcsolatban került sor. A 71-es számú közlekedési úttól D-re, a balatonakaii határba eső, egyébként már régen ismert lelőhelyre tervezték a gyermekcentrum vízművét. Az 1967-ben, az 1968ban és az 1969-ben a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság által végzett

1 feltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Adattára, a DUNABER, mint beruházó és az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) finanszírozta. Az 1970-es és az 1971-es tereprendezés ill. a romkonzerválás ugyancsak az OMF-nek volt köszönhető.

2 Kisebb áttervezések után ma a kutak körülkerített védőterületén belül, előzetes egyeztetés után, megtekinthetők a templom, a cinteremfal, a középkori lakóházak konzervált falmaradványai. (84. ábra) Az ásatás eredményeinek és leletanyagának közzététele sokáig váratott magára. Első lépésként most közöljük az ásatások során megismert épület-együttest és azok relatív kronológiáját. A további cikkekben Csirke Orsolya foglalkozik majd a leletanyaggal

3

, amelynek eredményeképpen lehetősége nyílik, a leletanyag bemutatásán kívül, a pontosabb kronológia sorrend meghatározására is. II. Történelmi adatok, előzmények Az 1211-ben még egységesen Dörgicsének nevezett több települést a XIV. századra már biztosan öt, -dörgicse utótagú megnevezéssel különítették el.

4 Azonosításuk máig sem teljesen egyértelmű. Biztosnak tűnik azonban, hogy a Ságdörgicse név azt a falut jelölhette a máig megőrződött Ságpuszta név alapján (1. ábra), amelynek középkori templomát és házainak egy részét éppen az 1967-1969-es ásatások eredményeképpen lehetett meghatározni. Ságdörgicse 1334-ben már biztosan a fehérvári őrkanonokság birtoka volt, 1495-ben egyházas helyként említették

5

. Az 15311534-es adóösszeírásokban nem szerepelt a neve. 1653-ban már elpusztult falu, bár adóztak területe után. A falu a XIX. század elejétől a piarista rend birtokai közé tartozott.

6 A Balatonakaii 1. és 3. lelőhelyről először Rómer Flóris híradásában olvashatunk. Zánka egyik istállójának falába falazott feliratos római kori kő állítólag Ságpusztáról származott.

7 Récsey Viktor 1895-ben ill. kéziratának elkészülte előtt még láthatta a templom felszín fölé nyúló romjait, s közelében egy „római kerek" épület alapjait.

8 Egyhajós, íves szentélyű keletéit teplomnak írta le Récsey Viktor a ságpusztai templomot 1890-ben készült, az Országos Műemléki Felügyelőség, ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irattárában őrzött, feljegyzésében.

9 Kuzsinszky Bálint 1920-ban megjelent könyvében

10 rajzot is közreadott a régi temetőtől D-re látott épületfalakról. Ezen egy kerek, két félköríves és egy egyenes falat látunk.

11 (2. ábra) A kerek épület volt az, amelynek alapján nála és másoknál is többször felmerült a római kori fürdő lehetősége.

12 Kuzsinszky Bálint számára világos volt,