Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

pelt a budai Rudas-fürdő teljes átalakítása, amit 1935-ben kezdett kidolgozni, de az első tervekkel csak 1941-ben készült el. Ebben a teljes épülettömb gyökeres külső átalakításával foglalkozott. Munkásságának rejtve maradt részleteit egy 2006-ban, a bécsi Collegium Hungaricumban rendezett kiállításban láthattuk először, amikor azokból az 1956-tal foglalkozó képzőművészeti alkotásokból rendeztek tárlatot, melyeket Sümegi György művészettörténész (Állambiztonsági szolgálatok történeti Levéltára) 1981-1988 között gyűjtött össze. Ezek között szerepeltek Pázmándi István grafikái Tóth Menyhért és Kondor Béla műveinek társaságában.

13 De térjünk vissza a Hősök kapuja pályázathoz. Már 1935 januárját írták, amikor Pázmándi végre megkapta a megbízást 1500 pengő tiszteletdíj kifizetése után - a kiviteli és részlettervek, illetve a költségvetés elkészítésére. A képviselőtestületi közgyűlés kikötötte, hogy a Hősi Kapu építési költségei a 22.000 pengőt nem haladhatják meg. Tavasszal a város versenytárgyalást hirdetett a munkák kivitelezésére. A képviselőtestületi közgyűlés - a versenytárgyalás befejeztével - a Hősi Kapu kőműves, vasbeton, ács, tetőfedő, kőfaragó, szobrász, burkoló és szobafestő munkáit Bán Károlynak adta ki 24.234 pengő 61 fillér összegért; a bádogos munkát Csornai Mihály kapta meg 666 pengő 60 fillér; a villamossági munkát Viczena Sándor 711 pengő 97 fillérért, az asztalos munkát Rohonczy János 1209 pengő 40 fillérért vállalta el.

14 Júliusban a falak már félig készen álltak a Szentiványi Károly rátóti préposttól ajándékba kapott, rózsaszínbe játszó eplényi (kökényesi bánya) kőből. Az építés eseményeit a veszprémiek is figyelemmel kísérték. A közgyűlés a Hősi Kapu építésére 1935ben már összesen 32 ezer pengő alapösszeggel gazdálkodhatott, amit további 6500 pengővel egészített ki. A polgármester kérésére a püspökség - a szemináriumi tanári lak kertjéből 10 négyszögölet engedett át a Hősök Kapuja építésének céljára. Az építési munkák előkészítése mellett 1935 szeptemberében a polgármesteri hivatal elkezdte összegyűjteni a világháború veszprémi áldozatainak névsorát, hogy a bástyatoronyban kialakított Hősök Termében őket személyenként is megörökítsék. Az ehhez szükséges felirati terveket Pázmándi 1935. szeptember 14-én véglegesítette (1. ábra). 1936. július 28-án látta el kézjegyével Pázmándi István a veszprémi Hősi kapu tervezője a végleges kiviteli és engedélyeztetési terveket, majd ezt követően az építőmunkálatok is megindultak. A „Hősök Termében" elhelyezendő szarkofág tervét 1936. augusztus 10-én hagyták jóvá a város építészeti hatóságánál (2. ábra). A Hősi Kapu díszítőelemeit - az oly sokat vitatott „szobor"-koncepció részeként a babérkoszorút tartó angyalokat és a kardot rumi Rajki István szobrászművész tervezte és kivitelezte.

15 Rajki Istvánnak is már 1924-től tartós megélhetést biztosítottak az I. világháborús emlékművek. 1923-ban 2, 1924-ben 2, 1925-ben 2, 1927-ben 1 helyszínen tervezett „hősi emlékeket". A gazdasági világválság idején nem készített műfajában hasonló alkotást, de 1934-ben újabb megrendeléseket kapott és 1939-ig még 7 világháborús emlékművet készített Vas-, Zala- és Veszprém megyékben.

16 A veszprémi Hősi kapu szoborterveit 1935-ben hagyták jóvá, ugyancsak pályáztatást követően. Az 1935. évi 164. számú közgyűlésen maga a jelentette be, hogy a Hősi Kapu szobrászmunkáira négy pályázat érkezett, ezek közül Rajky István ajánlatát fogadták el. A megbízás alapján elkészült 2 darab 60x120 cm befoglaló méretű „plasztikus pálmadísz" és 1 darab 100 cm magas babérággal övezett, évszámmal kombinált kard az angyallal. A pálmaágak a szarkofágra, a babérágak a karddal a kapubejárat fölé kerültek. Ebből ma csak a kapuívbe elhelyezett dombormű létezik. A megbízás arról szólt, hogy Rajki István szobrász elkészíti a jutabetétes gipszmintákat, és azokat a helyszínre szállíttatja, amit helybeli kőfaragók segítségével elkészíttet. A babér-