Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

nács irányította. A végleges munkástanács december 12-én alakult meg 11 elnökségi és 41 rendes taggal.

126 A szervezet megválasztását megelőzően a gyárban jelentős korteshadjáratot és agitációt folytattak a kommunista szervezetek és funkcionáriusok, amelynek az volt a célja, hogy minél több párthű képviselő kerüljön be az új szervezet vezetői közé. Az elvégzett aknamunka ellenére az újjáalakult Munkástanács tagjainak jelentős része a forradalom idején megválasztott emberek közül került ki.

127 Az új irányító szerv vezetése alatt az üzemekben lassan ismét megindult a munka. Ez a szervezet követve az országos eseményeket 1957. május 11-én mondott le.

128 A Balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepek területén 1957. január 2-án alakult meg a karhatalom 4. sz. tiszti csoportja. Az új szervezet egészen április 23-ig tevékenykedett az üzemben Fodor Mihály főhadnagy irányítása alatt. Az egység tagjai már januárban lefegyverezték a gyár üzemőrségét, ugyanis a szervezet tagjainak többsége a forradalom alatt nemzetőri szolgálatot látott el és ezért megbízhatatlannak minősültek. A karhatalom az üzemőrségtől 21 darab lőfegyvert kobozott el és, mivel a jelenlévők a gyárőrség leváltásánál „szóbeli ellenállást" tanúsítottak, hat főt őrizetbe vett. A forradalom alatt kinevezett igazgatót leváltották és visszahelyezték Urda Kálmánt régi tisztségébe.

129 A forradalom során vállalt szerepéért letartóztatták Kompolthy Tivadart, az ideiglenes munkástanács volt elnökét, de mivel vállalta, hogy operatív munkát végez, szabadon engedték.

130 A gyártelepen megalakult forradalmi tanácsban betöltött vezető tisztsége miatt 1957-ben internálták Istvánffy Miklóst.

131 A felelősségre vonás elől külföldre menekült: Nagy Zoltán, Herczeg Ferenc

132 és Simon István.

133 Sípos Zoltánt az Ideiglenes Munkástanácsban betöltött titkári funkciójáért 1957ben fél évre közbiztonsági őrizet alá helyezték.

134 4. Balatonalmádi 4.1. A Balatonalmádi Forradalmi Tanács megalakulása és tevékenysége Balatonalmádiban először 1957. október 27-én próbálták meg a község forradalmi tanácsát megalakítani. Ekkor a Veszprémi Járási Tanács utasítására Megyeri Béláné községi tanácselnöknő rendezett egy gyűlést, amelynek résztvevői kísérletet tettek az új vezető szervezet létrehozására.

135 Az ülésen résztvevők többsége a Magyar Dolgozók Pártjához lojális személyek közül került ki.

136 A helyszínre siető balatonalmádi lakosok egy csoportja a választást megakadályozta. Közülük Birkus Hubert Adolf felszólalásában bírálta a zárt körben megrendezett választó ülést és javasolta, hogy a forradalmi tanácsot a község lakói válasszák meg egy nagygyűlésen. Indítványát a teremben tartózkodók közfelkiáltással elfogadták.

137 A jelenlévők megegyeztek még abban is, hogy ezt az összejövetelt másnap este nyolc órakor tartják meg a Pannónia Szállóban. A gyűlés megrendezését másnap a községi hangosbemondón keresztül tudatták a helyi lakosokkal.

138 A választó gyűlés előtt egy kisebb demonstráció zajlott le a község területén található Petőfi szobornál, amelynek résztvevői a budapesti események áldozataira emlékeztek. A rendezvényen Bíró István mondott beszédet, majd egy szónok felolvasta az ifjúság 12 pontból álló követelését és elszavalta a Nemzeti dalt.

139 Ezután a tömeg különböző szovjetellenes jelszavakat skandálva a választógyűlés helyszínére vonult.

140 A rendezvényen kb. 400-500 személy volt jelen, az elnöki teendőket Birkus Hubert látta el. Az ülés a forradalom áldozatainak emlékére tartott egyperces néma tiszteletadással és a Szózat első versszakának eléneklésével kezdődött.

141 Ezután a tömeg megválasztotta a forradalmi tanácsot.

142 Az ekkor meg-