Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

Szovjetunióból. Ezen hadseregek mindennapi ellátása (emberek, lovak, fegyverzet, lőszer, járművek, üzemanyag, harceszközök, ruházat, felszerelés, élelmiszer, gyógyszer, stb. kiegészítése, folyamatos pótlása), valamint a sebesültek, betegek, szabadságra utazók, javításra váró harceszközök, hadifoglyok, hadizsákmány, egyebek hátraszállítása egyre nagyobb és egyre nehezebben megoldható mindennapi feladatot jelentett a vezetésnek a rendkívül rossz út- és vasúti hálózattal rendelkező országban. Már 1941. nyarától a magyar Kárpát-csoport alárendeltségében, a 102. vasúépítő zászlóaljtörzs parancsnoksága alatt 3 vasútépítő munkás és 3 vasútépítő század (104., 105., ill.) tevékenykedett az orosz fronton, a Tarnopol-Lemberg, valamint az Odeszsza környéki vasútvonalak helyreállításán.

4 1941. november végén indult az orosz harctérre a 106. és 107. vasúépítő század, amelyek szintén a 102. vasútépítő zászlóaljtörzs alárendeltségébe kerültek.

5 Később a német hadvezetés újabb vasútépítő alakulatok kiküldését erőszakolta ki a magyar kormánytól. „Ez utóbbiak a 101. (szentendrei) vasútépítő zászlóalj-parancsnokság alá beosztott két vasútépítő

6 (108, Hl.), két vasúti felépítmény század

7 (102., 108.), valamint három útkarbantartó század

8 (az egyik a 104.- R.P.) voltak, amelyeket 1942. július végén indítottak Budapestről a frontra. Az augusztus elején Rosztov térségébe érkezett alakulatoknak az volt a feladata, hogy a németek nyári előnyomulásakor megszállt kubányi területen lévő rombolt vasútvonalakat normál nyomtávra átszegelten, forgalomképes állapotba hozzák"

9 1942. decemberére már kb. 5000 honvéd vasútépítő katona tevékenykedett a szovjet hadműveleti területen.

10 Az 1942. július végén kivonult útkarbantartó századok közül, a m. kir. 104. honvéd útkarbantartó században szolgált az a Dömös Imre honvéd is, akinek háborús notesze alkotja jelen tanulmányom tárgyát. Dömös Imre 1901. október 16-án született szerelemgyerekként, Arácson, Zala megyében (ma Balatonfüred-Arács, Veszprém m.), református vallású, kisnemesi családban. Anyai ági felmenői a XVIII. század derekától kimutathatóak Füred és Arács nemesi társadalmában.

11 Szülőhelyén hat elemit végzett. Mint szőlőbirtokos és borkereskedő szülőhelye módosabb gazdái közé tartozhatott. Pálíi Ilonával (Arács 1899. márc. 2

4- - 1959) 1920 körül kötött házasságából három gyermekük született: ifj. Imre (később géplakatos a füredi hajógyárban), Ilona (Balatonarács 1922. máj. 1. - Felsőörs 2006. jún. 22., 1954-től Simon Gáborné) és László (kisgyermekként meghalt.). (1-4. ábrák) Dömös Imre naplóját 1942. július 16-i bevonulásától kezdve 1943. április 18-ig, a magyar határ újbóli átlépéséig - 9 hónap és 13 napon át -, az eseményekkel egyidőben, „rázósabb helyzetekben" esetleg néhány napos késéssel vezette. Naplójából kiderül (1942. szeptember 3-i feljegyzés), hogy 1942-es bevonulását megelőzően is, már huzamosabb ideig teljesített katonai szolgálatot.

12 1940ben részt vett az erdéyi bevonuláson. Az írásokat egy 9.5 x 16 cm-res, álló formátumú, rövid oldalán spirálos, barnás kartonfedelű, alsó sarkain kissé legömbölyített, jelenleg 39 „kockás" lapot tartalmazó, zubbonyzsebben elférő jegyzetfüzet tartalmazza. Fedelén,,- 1942 -júl. hóval"felirat utal a napló megkezdésének idejére. A napló többféle kék, piros, lila színű tintával, továbbá tintaceruzával és piros színű ceruzával íródott. A füzet tartalma a következő: az 1. lap 1. oldalán egy 18 fős névsor, 2.80, illetve, 1.40 és 2.10 összegekkel megjelölve, 2. oldalán az írt és kapott levelek jegyzéke. A 2. lap 1. oldalán a névsor folytatása (19-28-ig), 2. oldalán az írt levelek jegyzékének folytatása. A 3-tól a 25. lapig a tulajdonképpeni napló és egészségi állapotának leírása. A 26-27. lapon számítások. A 28. lap 1. oldalán névsor, 14 kövesdi, lovasi, alsóörsi, felsőörsi, csopa-