Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

kú minta (4. ábra 10.), ezt Milanovce/ Nyitranagykér és Neckermarkt/Sopronnyék alapján a korai vonaldíszes fázis végét jelzi.

65 A 197. objektum anyagában előfordul behúzott peremű tálon a perem alatt körbefutó vonaldísz, alatta ferdén rajzolt párhuzamos vonalakkal (12. ábra 1.). Aperem alatt körbefutó vonal a fiatalabb vonaldíszes időszak jellemzője, először a Milanovce fázisban bukkan fel.

66 Plasztikus dísz a finom kerámián alig jelenik meg. Kis ovális bütykök vannak a bikónikus edények hasán (5. ábra 7.) és néhány esetben fül főként a palacok oldalán (12. ábra 7.). Kis számban találunk sárga színű, kizárólag homokkal soványított kerámiát barna, illetve vörös bevonattal (7. ábra 2., 11. ábra 15.)- Szórványosan előfordul a leletanyagban vörös festett kerámia. A 101. objektum egy töredékén belül találtunk vörös festésnyomokat, a töredék belül besimított vonalakkal is díszített, tehát inkább festékanyag tárolásáról van szó. A 197. objektumban egy tál hastöredéke belül volt vörösre festett a nyomokból ítélve (11. ábra 14.)- Ugyanott egy kis csőtalp belsején vannak festésnyomok, ez a töredék azonban mind anyaga mind formája alapján késői vonaldíszes, később keveredhetett a gödörbe. A korai vonaldíszes kerámiának nem sajátja a festés, de azért szórványosan előfordul,

67 Szigetszentmikós 33-34. gödrében egy edény belsejében volt vörös festésnyom.

68 Bína/Bény esetében vörös inkrusztációt említ J. Pavúk.

69 Rosenburg lelőhely egy árkolt díszű edényén volt vörös inkrusztáció és festésnyomok az edényfelületen is.

70 Bicskén vörös festés egyáltalán nem fordult elő a korai vonaldíszes anyagban,

71 a korai kottafejes rétegben volt egy vörös festett durva edény.

72 Vörös festésre utaló nyomok láthatók a literi 3. objektum nagy edényének felületén (3. ábra 9.). Az edény iszaprétegbe ásott gödörben volt, a nedvesség miatt anyaga károsodott és ezért nehéz határozottan festésként értelmezni az elszíneződést, de a bicskei edény példájára nem kizárható ez az értelmezés. A durva kerámia díszítése változatos, de tömegében a díszítetlen oldaltöredékek a jellemzőek. A szélesen árkolt (7. ábra 8.) vagy bevésett vonaldísz nem jellemző (12. ábra 9.), Bicskén is ritka.

73 Az egyébként nagyon gyakori esőminta egyetlen esetben sem jelenik meg. Gyakoribb a plasztikus díszítés. A középen benyomott nagy, kerek bütyökből (6. ábra 4., 6., 8. ábra 3.) viszonylag sok van, ez mindenütt tömegesen fordul elő.

74 A benyomkodott bütyök másik változata, a rozettás bütyök

75 csupán egyetlen példányban került elő (6. ábra 7.)- Ugyancsak egyetlen a nagy, ovális bütyökdíszes oldaltöredék (4. ábra 5.) és a kétosztatú nagy bütyök. A 3. objektum nagy edényén hatalmas átfúrt bütyökfüleket találunk (3. ábra 9.), az ovális aljú alacsony tálon pedig felfelé húzott, hegyesedő fület (3. ábra 5.). A fülek a durva kerámián többnyire függőlegesen felrakottak (5. ábra 3.). Ez érdekes, Bicskén ugyanis inkább a függőlegesen átfúrtak a fülek

76

. Az ujjbenyomkodással tagolt borda előfordul bikónikus hasélen (4. ábra 4., 9. ábra 10.), ferdén felrakva vagy ívben meghajlítva (8. ábra 6., 10. ábra 6.)- Kombinálódik bevésett vonaldísszel vagy nagy bütyökkel (7. ábra 8., 8. ábra 7.)- Ujjbenyomkodás helyett lehet a széles borda kétfelől becsipkedett (12. ábra 13.)- Csupán egyetlen töredék került elő a perem alatt körbefutó benyomkodott pontsorral (10. ábra 7.).

77 Ennek a díszítési szokásnak kronológiai jelentőséget szokás tulajdonítani, J. Pavúk a Milanovce fázishoz köti,

78 E. Lenneis szintén a korai vonaldíszes időszak végének jellemzőjeként említi.

79 A magyarországi anyagban Bicskén ritka az ujjbenyomkodás,

80 másutt azonban gyakori.

81 A nagyobb edények felülete gyakran durvított (8. ábra 6., 13. ábra 3.). Ez általános jelenség a korai vonaldíszes kerámiában.

82 A Schlickwurf dísznek a ráfolyatott változata Literen ritka, inkább az edényfelület ujjal történő meghúzgálása a gyakoribb. J. Pavúk ezt a tech-