Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

1.) vagy profilait (8. ábra 9., 10. ábra 6.)A gömbös testű nagy edények mellett van kifejezetten bikónikus nagy hastöredék is (9. ábra 10.)• A másik típus, a hengeres nyakú, ívelt vállú forma szintén megtalálható. A függőlegesen felrakott nagy fülek talán ehhez az edényformához tartoznak (5. ábra 3.)- Egyedi darab, kizárólag a 3. objektumban volt két kisebb edény, egy ovális aljú tál (3. ábra 5.) és egy meredek oldalú csésze (3. ábra 6.)- A tálhoz hasonló forma nem jellemző a korai vonaldíszes fázisra, inkább a Keszthely csoportban képzelhető el,

49 de az edény szerves soványítása az előbbi fázisba utalja. J. Pavúk Hurbanovo/Ógyalla anyagából közöl egy ovális durva tálkát, de fül nélkül.

50 Alacsony tál Dunakeszin is előfordult.

51 A felfelé húzott fül nem teljesen idegen a korai vonaldíszes kerámiától, a kialakuló fázisban, mint ritka jelenség használatban volt.

52 A kis durva csészéhez hasonlóak Bicskén fordulnak elő.

53 Tömegesnek mondható (főként a 197. objektumban) a tálak külső és gyakran belső oldalán a sraffozott háromszögekként (9. ábra 1., 4.), laza hálómintaként (11. ábra 8.) és egy esetben spirális mintaként (9. ábra 5.) megjelenő finoman besimított vonaldísz. A besimított (einpoliert) minta általában csonkakúpos tálak peremének belső oldalánjelenik meg (11. ábra 1.), de előfordul gömbös testű tálon is (7. ábra 1., 10. ábra 1.). Az egész edény díszített volt ilyenkor belül, ezt mutatja néhány ívelt hastöredék belső oldalán (11. ábra 7., 9.), talpas tálon és egy aljtöredék belsején való előfordulás. Meglepő, hogy szűkebb száj nyílású edény belsején is alkalmazták (8. ábra 1., 10. ábra 2.)Ritkán jelenik meg egyszerre az edényen kívül és belül is. A sajátos technika a korai vonaldíszes időszakra jellemző,

54 Bicskén a korai kottafejes időszakban is felbukkant még.

55 A politurmintaként ismert díszítés, mely Bicskén jelen van,

56 Bína/Bény anyagában szórványosan,

57 Literen csupán egyetlen táltöredék peremén fordult elő (11. ábra 3.). Nagyon gyakori a szélesen árkolt díszítés. A legjellegzetesebb talán a rátett peremű, bikónikus edény felső részén látható minta: a hasélen elhelyezett ovális kis bütykök között lefelé ívelődő kettős vonal, a bütykök fölött a nyakig húzott függőleges vonal (5. ábra 7.). Közismertek az igen hasonló bínai/bényi edények.

58 Különös figyelmet kapott a kettős félkörívű motívum az utóbbi időben. Horváth F. kimutatta a motívum jelenlétét a korai vonaldíszes kultúrán kívül a Körös, a korai alföldi vonaldíszes és a Vinca A kultúrában.

59 E motívum és a fazekasságban történt újítás, a nem szerves soványítás egyidőben való felbukkanásával és földrajzilag jól követhető elterjedésével demonstrálta Horváth F. a Vinca A kultúrának a korai vonaldíszes kerámiára a kialakulási fázist követően elsősorban a Duna völgyében (Medina, Fájsz, Baja területéről kiindulva) bekövetkező erős hatását.

60 E. Lenneis mint a korai vonaldíszes kerámia kultúra keleti régiójának egyik jellemző vonását értékelte a szóban forgó díszítési motívumot.

61 Olyan szokásos díszítéssel, mint a bikónikus edények hasán futó hullámvonal vagy a kannelura, nem találkozunk a literi anyagban. Az árkolt díszű hastöredékeken a leggyakoribb a több soros ívelt vonal (3. ábra 3., 4. ábra 3., 7. ábra 8.) spiráldísz részleteiként, kevesebb a meanderre utaló (12. ábra 8.) mintatöredék. Ez a díszítés a palackok vagy amforák sajátossága, jellemző a tömeges előfordulás.

62 Néhány egyedi minta kronológiai jelentősége miatt érdemel említést. Csonkakúpos tál peremén találunk rövid vízszintes vonalakból álló mintát a 112. objektumban: (8. ábra 10.), mely minta egyébként a bikónikus edények sajátja, de tál külső oldalán inkább a Keszthely csoport idején használatos. Korai vonaldíszes lelőhelyről Győrszemere-Tóth-tagról ismert ilyen töredék,

63 Balatonalmádi-Vörösberényben pedig csőtalpon van a minta.

64 Ugyancsak arra az időszakra utal a 237. objektum egy peremtöredékén felfelé ívelődő kis félkör ala-