Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

152 Az 1740-es és az 1750-es évek plébániahálózata összehasonlíthatatlanul kiterjedtebb a korábbi éveknél, mégis több a korban létezett település kimaradt belőle. Eddigi vizsgálataim szerint az 1760-as évektől beszélhetünk csak arról, hogy az egyházmegye egész területe beilleszkedett a római katolikus egyházigazgatás rendszerébe. 153 Csupán néhány esetben figyelhető meg, hogy a plébánia nem a korabeli mezővárosban van, pl. Zalalövő (salomvári plébánia), Böhönye (tapsonyi plébánia). Ilyen esetben a leányegyház nevét dőlt betűvel szedtem a térképen. 154 Zárójelben adtam meg az alapítás évét, amint az 1757-ig Padányi Bíró Márton Rómába küldött jelentéséből, 1757 és 1771 között pedig Dravecz József schematizmusából kiderül. HORNIG 1903. 312-317. és DRAVECZ 1764[1771]. Szögletes zárójelben jeleztem ugyanakkor, ha az általam gyűjtött adatok lényegesen eltértek a fenti forrásokban olvashatóktól. Ilyen esetekben a térképen az általam gyűjtött adatokat vettem figyelembe. 155 Tanulságos e tekintetben a székesegyházi főesperesség 1734-ben felvett összeírása, amelyben 9 plébánia, 11 leányegyház és közel 50, a plébániahálózatba nem tartozó település szerepel. Hasonló arányok feltételezhetők Somogy megye déli részén is. VÉL Conscriptiones proventuum fasc I. no. 7. Ezeknek az adatoknak a figyelembe vétele azonban még bizonytalabbá tette volna a térkép korai adatait. 156 Pfeiffer János névtárában Pöstyéni az egyetlen budai főesperesként szereplő kanonok. Sajnos a hivatkozás rossz, az adott forrásból — Pöstyéni vagyonáról felvett hagyatéki jegyzőkönyv — életútjára nézve semmi érdemleges nem derül ki. 157 Ekkor az esztergomi egyházmegyébe távozott. Az elbocsátó levele megemlíti, hogy tíz éve működött Torbágyon plébánosként, s három éve volt kerületi esperes. Ez utóbbi adat egybevág Pfeiffer János adatával Pöstyéni kanonoki kinevezéséről. 158 Ekkor Dravecz József Márkust a pilisi kerület esperesének nevezi. 159 Pfeiffer János augusztus 23-ára teszi a halálát. PFEIFFER 1987. 697. 160 Az anyakönyvi bejegyzés alapján haláláig ellátta az esperesi feladatokat. Idézi: JELLI 1996. 236. (11. jegyzet) 161 Dravecz József folyamatosan, és gyakran szerepel mint a fehérvári kerület esperese a forrásokban. Ennek ellenére fennmaradt Padányi Bíró Mártonnak 1747. január. 3-án kelt levele, amelyben, utalva eddigi tevékenységére is, kinevezi Draveczet a fehérvári kerület esperesének. Talán megerősítéséről lehet szó. VÉL Protocolla episcopalia 2. 456-459. Veszprémbe helyezésének időpontja is bizonytalan. A fent idézett júliusi időpontban arról értesülünk, hogy megérkezett Veszprémbe. Kinevezése ennek ellenére csak ez év december 11-én kelt. VÉL Protocolla episcopalia 15. 29-31. 162 A helyettes állítására azért volt szükség, mert Dravecz esperes Padányi Bíró Márton püspöknél volt. SzPL Protocollum districtus Albensis 1731-1777. 51. 163 December 17-én hirdették ki a kerületben a kinevezést. SzPL Protocollum districtus Albensis [1731-1777.] (5068) 129. 164 A fehérvári kerület protocolluma szerint április 13án lett esperes, ez lehet a kihirdetés dátuma. SzPL Protocollum districtus Albensis [1731-1777.] (5068) 244. 165 A veszprémi anyakönyvben először egy 1759. január 4-i keresztelésnél van megemlítve, de ez, mivel a szentségek kiszolgáltatását zömmel a káplánok végezték, nem perdöntő adat. VÉL Veszprémi keresztelési anyakönyv 1748-1774.169. 166 Pfeiffer János szerint 1758. XI. 11-étől volt esperes. A megadott hivatkozás alatt (VÉL Protocolla episcopalia 12. 391.) azonban erről semmiféle információt nem találtam. PFEIFFER 1987. 675-676. 167 A napi dátum bizonytalanságát az okozza, hogy nincs meg a kinevezési okmány, csupán Bírónak egy e napon kelt feljegyzése, miszerint az esperesi tisztségről már megszületett a döntés, s értesíti Kárvásit, hogy mihamarabb jelenjék meg előtte Sümegen. 1788-ig volt adonyi plébános, úgy tűnik, 1777-ben ő volt a hivatalban lévő ráckevei esperes. PFEIFFER 1987. 574. 168 Datálatlan összeírás, amely a somogy megyei plébániákat és plébánosokat tartalmazza. A feltehető keltezést jobb híján Pfeiffer János adattára alapján következtettem ki. 169 Leváltásának egyházfegyelmi okai voltak. 1734. december 7-e és 1735. február 6-a között ideiglenesen Kis István igali plébános látta el a somogyi felső esperesi kerület tisztét is. Megbízása: VÉL Protocolla episcopali 1.11. 170 Mint a somogyi alsó kerület esperese megbízva egész Somogy megyében az esperesi teendők állátásával. 171 A kaposi kerület jegyzőkönyvének Acra vicearchidiaconalia címet viselő részében Domanicki 1743. július 25-étől folyamatosan kerületi esperesnek nevezi magát, annak ellenére, hogy ugyané kötetben olvasható 1745. szeptemberi kinevezésének szövege, és az azt kihirdető papi gyűlés jegyzőkönyve is. VÉL Protocollum distrisctus Kaposiensis [1743-1860] 325., illetve 1-5. 172 A kinevezést a Kaposvárott 1745. november 3-án megtartott papi gyűlésen hirdették ki. VÉL Protocollum districtus Kaposiensis [1743-1860] 1-5. 173 Az esperesi kerület nevét csak ez a forrás említi: ,JLadislaus Solmosy parochus Karadien[sis] Superioris districtus cis-lacum istius ifncliti] co[mi]t[a]tus [sc. Simighiensis] v[ice]archidiaconus" VÉL Protocollum distriscuts Kaposiensis [1743-1860] 1. 174 A kaposvári kerület jegyzőkönyvében 1751. január 6-a szerepel, mint esperességének kezdete. (Jnchoatio officii mei a die óta Januarii") VÉL Protocollum districtus Kaposiensis [1743-1860] 327. Ugyanő magát ez év április 2-án még „decretalis vice archidiaconus districtus Karadiensis seu Kapossiensis" nevezte. Uo. 327. 175 Hoss József a kaposvári kerület papjainak 1759-ben írt, Horváth János esperes halálát hírül adó levelére hivatkozva, amelyben a plébánosok Györe István kaposvári plébánost javasolják kerületi esperesnek, Györe esperességét 1759-től számolta. HOSS 1948. 46. 176 Feltűnő, hogy a kaposi kerület jegyzőkönyvébe 1759. április 9. (Horvát János) és 1763. szeptember 11. (Györe István) között nem történt bejegyzés. VÉL Protocollum districtus Kaposiensis [1743-1860] 329-330. 177 Pfeiffer adatát, miszerint haláláig ellátta az esperesi teendőket, megerősítik az egyházmegye schematizmusai is. 1807-ben még esperes volt, 1810-ben pedig már nem volt az élők sorában. Schematusmus cleri diœcesis Wesprimiensis 1807. és 1810. 178 Sárkány Gábor főesperesi kinevezésében található hivatkozás arra, hogy a Kis István halálával megüresedet tisztséget foglalta el. Lenti Istvánt 1755 januárjában ne-