Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

HERMANN ISTVÁN ESPERESI KERÜLETEK VÁLTOZÁSAI A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYÉBEN (AZ 1720-AS ÉVEKTŐL - 1777-IG) Bevezetés Dolgozatomban a veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatástörténetének egy szeletét kívánom megvizsgálni. Mivel az igazgatás, egyházigazgatás meglehetősen tágan értelmezhető fogalmak, szükségesnek tartom az alábbi tanulmány tárgyának közelebbi meghatározását. Az egyházigazgatás — nézetem szerint — magában foglalja a szervezeti struktúrát, azaz mindazon kereteket, amelyek léte lehetővé teszi a lelkipásztori szolgálat megszervezését. Ez alatt az egyházi közigazgatás területi kereteit és az ezekhez kapcsolódó apparátus felépítését értem. Emellett az egyházigazgatás körébe tartozik magának a lelkipásztori szolgálat megszervezésének a módja, annak változásai is. A kettő, bár szorosan összefügg, nem fedi egymást. Az egyházigazgatás két oldala közti különbséget talán történészi megközelíthetőségük közti különbséggel is érzékeltetni lehet. Míg az egyházi közigazgatás elsősorban intézménytörténeti megközelítéssel vizsgálható, addig a lelkipásztori szolgálat körülményeinek feltérképezéséhez a társadalomtörténet ad szempontokat. Magam jelen tanulmányban a veszprémi egyházmegye közigazgatásának, azaz a szervezeti keretek változásainak bemutatására teszek kísérletet. Maga a kutatás egy egyszerűnek látszó problémából bontakozott ki. Az egyházmegyei plébániák levéltárainak felmérése során szembesültem azzal a nehézséggel, amit az egyes települések egyházi közigazgatásban elfoglalt mindenkori helyének, azaz plébániai, esperesi kerületi hovatartozásának nyomon követése jelentett. Ez felszínre hozta egy egyházmegyei történeti schematizmus és helységnévtár égető hiányát. Ennek előmunkálatai során készült el az alábbi tanulmány, amelyet mint a jelenleg is folyó kutatás önállóan is megálló részeredményét teszek közzé. A célkitűzés — a történeti schematizmus és helységnévtár elkészítése — meghatározta, hogy az egyházigazgatás mely szeletét vegyem górcső alá. Mindez azonban nem jelenti a problémakör egyéb vetületeinek elhanyagolását. Az egyházi szervezet változásai jelentik azt a keretet, amelynek ismerete lehetővé teszi az egyházmegye igazgatásának társadalomtörténeti szempontú vizsgálatát. A dolgozat kezdő időhatárát a források adta lehetőségek szabták meg. Az 1720-as évek második felétől állnak ugyanis rendelkezésre olyan összeíró források, amelyek lehetővé teszik az egyházmegye egészének azonos szempontú vizsgálatát.

1 A tanulmány záródátumául pedig a Mária Terézia-féle egyházmegyei rendezés kínálkozott, mint a veszprémi egyházmegye újkori (közigazgatás-történetének egyik legjelentősebb fordulópontja. A vizsgálat fókuszába eredetileg a főesperességek és az esperesi kerületek beosztásának változásai kerültek. Mivel azonban e változások szorosan összefüggtek a plébániahálózat módosulásával — jelen esetben bővülésével — ezért a kutatás előrehaladtával szükségessé vált a plébániahálózat alakulásának figyelemmel kísérése, minél teljesebb feltérképezése is. A forrásfeldolgozás végeredménye egy településszintű adatbázis elkészítése lett.

2 Az adatbázis összeállítása során felszínre kerültek a közigazgatási változások hozzávetőleges időpontjai. Ezek ismeretében immár célirányosan végezhettem kutatásokat a változtatások idejének és körülményeinek tisz-