A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében II. A nemesvámos-Kapsa utcai avar kori sírok

2. Gyöngyök alapján ez a bal combcsont külső oldalán látott napvi­lágot. Négy sírban, 6., 7., 11. és 14. sírokban kerültek elő gyöngyök, minden esetben a koponya környékén, ere­detileg talán nyakba akasztva. 26 A 7. nagyobb gyerek sírját kivéve mindegyik női sírban volt. A gyöngyök száma egy-egy sírban viszonylag kevés, átlagban 14-15 db, de ezek egyéb mellékleteiket tekintve is szegényesnek mondhatók. A 6., 7. és 11. sírokban a gyöngyökön kívül csak fülbevaló melléklet volt. Ki­vételtjelent a 14. sír, amelyben vas csattal összefogott öv, valószínűleg vaskarikára fűzött, különböző vas tárgyakat tartalmazó tarsoly és egy orsógomb is volt. A gyöngyök típusait tekintve általános a fekete, sárga, zöld vagy barna színű kásagyöngy. A 11. és 14. sírokban csak ezekből állt a füzér. A tisztán kása­gyöngyökből álló sorok elsősorban a közép avar kor­ban voltak kedveltek. A 7. sírban a kásagyöngyök zöldes-fehér, sárga dinnyemag formájú gyöngyökkel vegyesen láttak napvilágot, amelyek már egy későbbi viseleti szokást tükröznek. Utóbbiak megjelenése a VII. század köze­pére 27 , utolsó harmadára tehető. A későbbi időszakban kedvelt nagyobb méretű, fekete, sötétkék színű diny­nyemag alakú gyöngyökkel együtt még hosszú ideig viselik. A 6. sír kivételt jelent, mivel itt a füzér elsősorban fekete színű, hengeres alakú gyöngyökből állt, fehér vonalfolyatással vagy sárga pettyekkel díszítve. Ezek általában a VIII. század második felére, a IX. század elejére keltezhetőek. 28 A sírból előkerült S-végű fül­bevaló is hasonló keltezést támogat. 3. Vaskések, karikák, csatok női temetkezésekben Női temetkezésből csupán a 13. és a 14. sírból kerül­tek elő kések, karikák vagy csatok, amelyek alapján lehetőség nyílik a női öv, viselet rekonstrukciójára. a. Vaskés Női sírból vaskés csupán a 13. sírból került elő. Hossza 11,4 cm volt, amely 5-7 cm-el rövidebb, mint a férfiak által használt késeké. Az egyenes hátú, egy élü kés pengéjén fa tok nyomai maradtak meg. b. Vas karikák Két vaskarika volt a 13. sírban. Közülük az egyik csupán a csontváz mosása közben került elő, így ennek viseleti helye nem ismert. A másik darab, több tárggyal együtt, a medencecsontoknál volt. A karikák átmérője 4,6 és 4,2 cm. Úgyszintén keveset tudunk a 14. sírból előkerült, időközben elkallódott vaskarikáról. A sírlap c. Vascsatok Egy téglalap alakú, nagyobb méretű vascsat volt a 13. sírban. Különösebb keltező értéke nincs. Avascsat­tal záródó öv nem csak a ruha összefogására szolgált, hanem erre erősítették fel a háztartásban szükséges munkaeszközöket, egyéb tárgyakat. Ezek közé tartoz­hatott a csont tűtartó, a 8-as alakú vas függesztőre, vas láncocskával felerősített csörgő, fátokban viselt kés, karika. Ebben az esetben, valószínűleg az övre erő­sített, függesztett tárgyak mennyisége indokolta az át­lagosnál nagyobb méretű csatot, amely legalább 3 cm széles övet kapcsolt össze. A 14. sír csatja töredékesen maradt meg, talán tég­lalap alakú volt. A bal combcsont mellett, más vas tárgyakkal együtt egy csomóba előkerült másik csat a sírrajz alapján 4 cm széles, ovális alakú volt. Az itt napvilágot látott leletek szállítási ill. raktározási prob­lémák miatt egyelőre nem fellelhetők. 4. Csont tűtartó Hengeres, díszítetlen csont tűtartó a már említett 13. sírban látott napvilágot. Felületén, a két végén kisebb vájatok látszanak (felfüggesztés nyomai?), valamint egyik oldalán vas korróziótól származó el­színeződés figyelhető meg, ami nem véletlen, mivel az övre függesztett tárgyak (vaskarika, kés, láncocska csörgővel, vas függesztő), így a tűtartó is, egy csomó­ban, a medencecsontoknál kerültek elő. 5. Orsógomb Két, a 13. és 14. sírban volt egy-egy agyag orsógomb. Mindkét esetben a váz bal oldalán, a medencecson­tok környékén kerültek elő. A 13. sír darabja bikóni­kus, szürkés-barna színű, koncentrikus vonalakkal díszített. A 14. sírból származó példány erősen lapított, bikónikus, világos sárga színű, töredékes. Különösebb keltező értékük nincs. Mindkét esetben, az orsógombok olyan helyen kerül­tek elő, amelyek egyértelműen igazolják más temetők feltárása során tett megfigyeléseket: az orsógombokat nem tarsolyban vagy az övre erősítve viselték, hanem valószínűleg temetéskor, a hozzátartozók helyezték az elhunyt mellé. 29 6. Csörgő Kis vasszemekből álló láncocskára erősített, akasz­74

Next

/
Thumbnails
Contents