A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében II. A nemesvámos-Kapsa utcai avar kori sírok
Temető szerkezete A temető szerkezetére vonatkozóan egyelőre csak nagyon kevés adatunk van. Sajnos a megelőző feltárás csupán egy 7 méter széles sávra terjedhetett ki és ennek kijelölését is befolyásolta a munka jellege, nem utolsó sorban az anyagi lehetőségek. Úgy tűnik, hogy a temető sírjai soros elrendezésűek voltak, NyK-i irányú sorokkal. Szinte bizonyos, hogy az ásatás során a temető nyugati és déli szélét sikerült megtalálni. További sírok a feltárt sávtól keletre és északra eső részeken várhatók. A leletanyag elemezése A feltárt 15 sír közül, kivéve az 5., 9., 10., 15., 16. sírokat, tíz tartalmazott értékelhető leletanyagot. 1. Fülbevalók A nemesvámosi temetőben hét sírból került elő fülbevaló melléklet, amelyek három típusba sorolhatók. Nem tudjuk, milyen fülbevaló volt a 4. férfi sírban, mivel itt csak a koponya jobb oldalán megfigyelt zöldes elszíneződés utalt arra, hogy eredetileg fülbevaló is volt a sírban. Úgyszintén nem tudjuk, hol helyezkedett el a fülbevaló a 2. és 12. sírokban, mivel ezek csak a csontvázak mosása közben kerültek elő. Egy kivétellel, minden esetben csupán egy-egy fülbevaló volt a koponya valamelyik oldalán. A 6. női csontváz mellett találtak mind a koponya jobb, mind a bal oldalán egy-egy, eltérő típusú fülbevalót. a. Díszítetlen fülbevaló karikák Öt sírból került elő díszítetlen fülbevaló karika (2., 6., 7., 11., 12. sírok). Minden esetben bronzhuzalból hajlították, átlagban 1,5 cm átmérőjűek. Ezeknek az egyszerű, díszítetlen karikáknak az elkészítése különösebb szaktudást nem igényelt, elsősorban a szegényebb réteg viseletében gyakori. Különösebb keltező értéke nincs. Mind a két nem, illetve gyermek viseletében előfordult. Kérdéses, hogy a 7. sírban, a koponya környékén előkerült két apró bronz karikákat fülbevalóként vagy pedig a nyaklánc részeként viselte tulajdonosa. b. S-végűfülbevalók Egy-egy darab volt a 6. és a 13. női sírokban. A 6. sírban talált darab kétszeresen hajlított S-végű volt, míg a 13. sír darabjáról feltételezzük, hogy eredetileg hasonló karika lehetett. Az S-végű karikák a drótékszerek egyik talán legnagyobb csoportj át alkotják. A fülbevalótípus és általában a drótékszerek elsősorban a Dunántúlon, különösen a frank fennhatóság alatt álló területeken gyakoriak. Valószínűleg a Karoling birodalom területéről, szláv bevándorlók révén, kerülhettek a Kárpát-medencébe. A Dunántúlról jutottak el kisebb számban az északi és a Dunától keletre eső területekre. Korábban az avarság körében ismeretlen volt a drótékszer, de olcsósága miatt hamar kedvelt lett. Megjelenésük, a kísérőleletek alapján, a IX. század elejére 11 , esetleg a VIII. és IX. század fordulójára tehető, míg divatjukat a IX. század közepéig lehet nyomon követni. 12 с Kúpos fémcsüngőjű fülbevaló Egy, bronzból készült, kis granulátumokkal díszített darab került elő a 14. női sírból. Jellemzője, hogy a hengeres csüngő alja kúpos kiképzésű, félgömbös tag zárja le. Felületét granulátumokból szerkesztett háromszögek díszítik. A merev fémcsüngős fülbevalóknak mind formai, mind eltérő díszítése szempontjából, több változata ismert. 13 A fülbevaló típus, aranyból készült, hengeres csüngőjű változata, a VII. század végétől jelenik meg az avar ékszerek között 14 , főleg a női viseletben, de még a VIII. század első felében is előfordul. 15 Kovrig Ilona a típus használatát az avar kor későbbi időszakára helyezi. 16 Cilinska szerint a kúpos aljú fülbevalók (III. csoport) egy körülhatárolható területen - DélnyugatSzlovákia és a szomszédos magyar területek - voltak kedvelt ékszerek. 17 A nemesvámosi bronz fülbevalóhoz hasonló, kúpos kialakítású, merev fémcsüngőjű, granulátumokkal díszített fülbevalók hat avar kori temetőben bukkantak fel, leggyakrabban aranyozott bronzból készültek. Az egyetlen aranyból készült darab a Zelovce-i/zsélyi temető 260. sírjából ismert 18 . Az általam ismert aranyozott bronz fülbevalók mindegyike Veszprém megye területén került elő. így a Halimba-Belátó domb 234. sírjából 19 , Halimba-Belátó domb 266. sír 20 , HalimbaBelátó domb 352. sír 21 , Halimba-Belátó domb 360. sír 22 , Halimba-Belátó domb 426. sír 23 , Eplény-Kökényes 68. sír (közöletlen). Bronzból készült az Andocs-Temető u. 28. sír darabja 24 . Nem ismeretlen a Keszthely-kultúra temetőiből sem. Aranyozott bronz változata a Lesencetomaj-Piroskereszt temető 593. sírjából származik (közöletlen), illetve hasonló darabot mutatott be Lipp Vilmos Keszthely környéki temetőből. 25 A sírokat a kísérő leletek alapján a VII. század végére, VIII. század közepére lehet keltezni. A nemesvámosi fülbevaló földbe kerülése valamivel későbbre, a VIII. század végére tehető. 73
