A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Ludvai Zsuzsanna: Udvardy János kéziratos térképének restaurálása

JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK FEHÉR 1998 = FEHÉR K.: Reformkori sajtóviták a ma­gyar tanítási nyelvről. Magyar Könyvszemle 114. 1998/2. 151-157. FEHÉR 2002 = FEHÉR K.: A Felső Magyar Országi Mi­nerva és a művelődés. Magyar Könyvszemle 118. 2002/4. 376-386. FÜLÖP 1978 = FÜLÖP G.: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest 1978. 47. ILA-KOVACSICS 1967 = ILAB. - KOVACSICS J.: Veszp­rém megye helytörténeti lexikona 1. Budapest 1967. 390. KASTALY 2000/1 = KASTALY В.: A papír nedves tisztí­tása; folttisztítás; ragasztók eltávolítása. Budapest 2000 KASTALY 2000/2 = KASTALY В.: A papír savtalanítása és fehérítése. Budapest 2000. 30-31. KASTALY 1991 = KASTALY B. : Ragasztóanyagok a könyv­kötésben, könyv- és papírrestaurálásban. Budapest 1991 KASTALY-MIKESY 2000 = KASTALY B. - MIKESY P.: Rögzítés (fixálás) és védelem ragasztó- és bevonó­anyagokkal. In: KASTALY B. -ALBERTNÉ KUN­SZERI G. - BEÖTHYNÉ KOZOCSA I. - GAJDÓ Gy. - JÁRÓ M. - TÍMÁRNÉ BALÁZSYÁ. - PAN­KASZI I.-MIKESSY P.: Kéziratok, nyomtatvá­nyok és grafikák író- és festékanyagai: összetételük, készítésük, károsodásuk, rögzítésük és védelmük. A grafikai technikák felismerésének alapjai. Budapest 2000. 87-95. KLINGHAMMER 1999 = KLINGHAMMER I.: A magyar térképészet az évszázadok tükrében. In: Geomatika, 1999. 8., 9., 10. KÖNCZÖL 1998 = KÖNCZÖL I.: Várpalota rövid törté­nete. Várpalota 1988. 28-33. LERNER 1996 = LERNER J.: Térképészeti alapismeretek. Budapest 1996.202. MÉL 1967 = Magyar Életrajzi Lexikon 1. (Szerk./ed.: Ke­nyeres Á.) Budapest 1967. 312., 257. MNL 1982 = Magyar Néprajzi Lexikon 5. (Főszerk./ed.: Or­tutay Gy.) Budapest 1982. 398-399. SZABOLCSI 1961 = SZABOLCSI В.: A magyar zene év­századai II. Tanulmányok. XVIII.-XIX. század. Bu­dapest 1961. 188., 195. SZÍJ 1960 = SZÍJ R.: Várpalota. Fejezetek a város történe­téből. Budapest 1960. 158-164. 1 LERNER 1996 2 Az átlós vagy tizedes aránymérték segítségével a kör­zőnyílásba fogott térképi távolságot úgy határozzuk meg, hogy a megfelelő főbeosztásra illesztett körző hegyét ad­dig vezetjük a főbeosztás értékének vonalán, míg a körző másik hegye a segédbeosztás valamelyik átlós vonalára nem illeszkedik. így ebben az esetben 1 öl pontosságú mérésre nyílik lehetőség. 1 bécsi öl = 1.896483840 mé­ter. 3 Térképészeti fogalom: a vonalra épülő rajz. 4 A kipontozott részeken az írás olvashatatlan. 5 A kipontozott részen a térképlap hiányzik. 6 ILA-KOVACSICS 1964 7 SZÍJ 1960 8 http://www.palotanet.hu 9 Böhm Ferenc (Bécs 1733 7-1800 után ?) vízépítő mér­nök a Helytartótanács meghívására jött Magyarország­ra. Különböző vízrendezési munkákat végzett több du­nántúli megyében (Pozsony, Győr, Komárom, Fejér). Fejér és Veszprém megye felkérésére készítette el a Sárvíz szabályozásának tervét (1763-1767), amelyet ké­sőbb a folyó Tolna megyei szakaszára is kiterjesztett. A munkának azonban csak a Veszprém és Fejér megyei szakasza készült el 1768-1771 között. MÉL 1967 10 KÖNCZÖL 1998 11 MÉL 1967 12 Gazdasági földmérő, avagy együgyű és világos útmutatás arra, miképpen lehessen kiki a maga földjeinek in'sellér je ... Székesfejérvár, 1825 13 KLINGHAMMER 1999 14 „Azon papirost, a'mellybe a Földszinét feltettük, és ez osztályt kidolgoztuk, a'honnan az sokféle hasztalan vo­násokkal és mocsokkal is tellyes, nevezzük Töredék Mappának, - Tiszta Mappának pedig nevezhetjük azt, ha a Töredék Mappáról a Föld Formáját egy tiszta papirosra által tévén, azt színekkel is kifestjük, azért, hogy a rajta levő Részek szembetűnőbbek légyenek... A" mappának ékességére szolgál, ha körös körül fekete lineákkal pere­mit csinálunk, - könynyebbségére pedig szolgál az em­bernek a' mappa értése, ha arra az Északi linea is reá van húzva... A' Festéket pedig a'mellyel a mappát bemázolni akarjuk, igy kell elkészíteni: egy kis csészébe vagy béka tekenöbe tölts egy kalán vagy több vizet is, a'mint na­gyobb vagy kisebb а л festeni való, - és azon vizet kell a" festék által festő vizzé tenni... Igen sok festéket pedig nem kell a vizbe olvasztani, mert a vastag festékkel utála­tos festés esik, hanem mennél vékonyabb, ritkább, és а л vizhez hasonlóbb a festék, annál egyenlőbben lehet fes­teni... Mikor az egész mappa ki van festve színekkel, ak­kor a plajbász lineákat ki kell húzni fekete vonásokkal. Téntával nem annyira jó, mint Tussal. Egy békatekenö­be töltsz 10-20 csepp vizet, és a" Tust a" jobb kezedbe fogván, a" vizbe mind addig dörgölöd a kalán fenekéhez, még ollyan sürü és féket nem leszsz mint a' Ténta, és igy a' Tuss annál jobb, mennél tovább dörgöljük. Ebbe mártván osztán a" vaspennát, azzal minden plajbászlineát igen szép vékony fekete lineává ki lehet húzni és az irást is afféle Tussal igen szépen bele lehet a mappába irni." 330

Next

/
Thumbnails
Contents