A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

„... der lantgrâv ûzDüringen erfuorte... einen schilt von lâsûr blâ, dar ûz man verre glenzen dâ sach einen löuwen vîentlich der het dar in gestrecket sich vil gar nach sîme rehte: rôt und wîz stückehte was er von hermîn und von kein ". (39. ábra) A marburgi Szt. Erzsébet templomban két eredeti ilyen oroszlános címerpajzs található. Az egyik Konrád von Thüringené (f 1241), a Német Lovagrend nagymesteréé volt, a másik az ifjabb Heinrich von Hessen tartománygrófé (| 1298), aki a hesseni tartománygróf] címmel átvette a thüringiai címert is. Ez tehát egyúttal Hessen szövetségi állam máig használatos címerének is előképe. A Konstanzi címerkönyv szerint, Thüringia Tartomány grófság címere: ezüst oroszlán két vörös pólyával, Hessen címere: vörös oroszlán két ezüst pólyával.

113 Egy 1500-1550 tájáról származó szász címeralbum ábrája szerint a thüringiai címerpajzson arany koronás pántossisak látható. A sisakdísz bölényszarvpár, külső oldalain öt-öt, egyenként háromleveles ággal. (A máskülönben színezett rajzon a sisakdísz színeit nem tüntették fel.) Sisaktakarók: ezüst-kék.

114 A kommunális heraldikában Buttelstedt, Heldburg, Hildburghausen, Kindelbrück, Bad Langensalza, Schmalkalden, Bad Tennstedt, Thamsbrück, Treffurt és Ummerstadt címereiben szerepel a thüringiai oroszlán.

115 A Brandenburgi Választófejedelemség címere: A szász választófejedelmi címerhez hasonlóan a brandenburginak is hosszas fejlődés után alakulhatott ki késő középkori - kora újkori, számos címermezőt magábafoglaló változata, változatai. Mivel idevágó szakirodalmat nem sikerült beszereznünk, a címerek fejlődéstörténetét nem tudjuk részleteiben bemutatni. A Brandenburgi házból származó Albrecht őrgróf mainzi érsek és választófejedelem (1514-1545) könyvtárából nyolc olyan miniaturákkal gazdagon illusztrált kódex maradt fent, amelyekben szerepelnek az érsek, illetve a családja által uralt tartományok, uradalmak címerei. Ezek a könyvek a következők: 1. Hóráskönyv, 1522/1523 (Bodleian Lybrary, Oxford, korábban Ellis és White gyűjtemény, London). Benne az érsek tízmezős, Simon Bening által festett címere.

116 2. Krisztus szenvedéseinek imakönyve, (Sammlung Peter und Irene Ludwig, Aachen). Benne az érsek ugyancsak tízmezős és szintén Simon Bening által festett címere.

117 (40. ábra) 3. Missale Hallense, 1524 (Hofbibliothek, Aschaffenburg). Benne az érsek Nikolaus Glockendon által festett, Szt. Mór és Szt. Magdalena által tartott tízmezős címere

118 (41. ábra), valamint az egyes oldalak alsó szegélydíszeibe foglalva további 32 darab a Brandenburgok uralta tartomány és uradalom címere.

119 4. Imakönyvtöredék (Landesbibliothek, Kassel). Benne az érsek szintén Nikolaus Glockendon által festett tízmezős címere.

120 (42. ábra) 5. Imakönyvtöredék az előzővel egybekötve (Landesbibliothek, Kassel). Benne az érsek ugyancsak Nikolaus Glockendon által festett tizenötmezős címere.

121 6. Horae Beatae Mariae Virginis (Hofbibliothek, Aschaffenburg). Benne az érsek Nikolaus Glockendon által festett mellképe, alul tizenötmezős címerével.

122 7. Rituale vagy Pontifikai-Antiphonar, 1531 (Hofbibliothek, Aschaffenburg). Benne az érsek Georg Stierlein által festett tizenötmezős címere.

123 8. Breviárium Hallense (Staatsbibliothek, Bamberg). Benne az érsek szintén Georg Stierlein által festett tizenötmezős címere.

124 Albrecht Dürer a választófejedelemről készített rézmetszete, szintén feltünteti a főpap kilencmezős címerét.

125 A mainzi piackúton (Marktbrunnen) is szerepel az érsek kőből faragott és színesre festett, tizmezős címere (1526).

126 Albrecht von Brandenburg érseknek a mainzi dómban lévő bronz sírlapján is látható tizenötmezős címere (1545 körül).

127 A Siebmacher-féle címergyűjtemény 1605-ös kiadásában egy a ládikánkon lévőnél jóval összetettebb, huszonnégy mezőből álló és hat sisakot, illetve sisakdíszt feltüntető brandenburgi választófejedelmi címer található.

128 (20. ábra) Ludwig Falk német kutató szerint az érseki „nagycímer" tizenöt mezőből állott. A pommerániai hercegekkel kötött kölcsönös öröklési szerződés után, ugyanis igénycímer formájában az érsek már átvette ezeknek a címereit is, jóllehet a pommerániai hercegek csak a harmincéves háború idején haltak ki. A „középcímer" kilenc - regáliákkal együtt tíz - mezőre oszlott. A „kiscímer"-пек több változata is volt. így pl. a., négyeit (Mainz-Brandenburg), b., négyeit (Mainz-Magdeburg-Halberstadt-Mainz), szívpajzzsal (Brandenburg), c, négyeit (Pommeránia-Brandenburg-Nürnberg-Hohenzollern), a szívpajzsban három kis pajzzsal (Mainz-Magdeburg-Halberstadt).

129 158