A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

Ezeknek a címerábráknak az alapján annyi mindenesetre megállapítható, hogy a ládikánkon szereplő részcímerek a XVI. század első felében már részei voltak a Brandenburgi Választófejedelemség címerének. A ládikánkon ábrázolt brandenburgi címerek közül, a Porosz Királyság 1817-cs nagyobb címerében: Brandenburg, Hohenzollern, Kassub, Nürnberg, Pommeránia, Ruppin, Rügen, Stettin, Wend, regáliák

130

, az 1873-as nagyobb címerben: Brandenburg, Hohenzollern, Kassub, Nünberg, Ruppin, Rügen, Wend, regáliák címerei szerepeltek.

131 A brandenburgi címerekről még az alábbi adalékokat sikerült megállapítanunk. Brandenburg Orgrófság címere: A Missale Hallense ábrája szerint a címer sisakdísze zárt szárnypár volt.

132 Brandenburg címere szerepel Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelemasszony (1629-1630) - Bethlen Gábor fejedelem özvegye - erdélyi aranyforintján is (1630), az egyesített erdélyi-brandenburgi címer részeként.

133 Crossen Hercegség címere: A Missale Hallense ábrája szerint címere világos mezőben sötét sas volt, a címer sisakdísze növekvő sas. Crossen 1476-ban Brandenburgi Barbara őrgrófné - XI. Heinrich zu Crossen und Glogau özvegye - örökös birtokai között szerepelt először. 1537-ben II. Joachim brandenburgi választó megvásárolta és ettől kezdve véglegesen brandenburgi birtokká lett.

134 Gutzkov Grófság címere: Legkorábbi színes ábrázolása 1317 tájáról ismert.

135 Nürnberg Várgrófság címere: Az oroszlán előfordult korona nélkül is.

136 Nürnberg címere szerepel Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelemasszony (1629-1630) - Bethlen Gábor özvegye - erdélyi aranyforintján (1630) is az egyesített erdélyi-brandenburgi címer részeként.

137 Pommeránia Hercegség címere: A Missale Hallense ábrája szerint a szokásos ezüst pajzs helyett aranyban mutatja a jobbra forduló vörös griffet. A címer sisakdísze pávatoUforgó.

138 Pommeránia címere szerepel Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelemasszony (1629-1630) - Bethlen Gábor özvegye - erdélyi aranyforintján is (1630), az egyesített erdélyi-brandenburgi címer részeként.

139 Rügen Hercegség címere: A Missale Hallense ábrája szerint a címer sisakdísze jobbra forduló növekvő fekete oroszlán. Biermann megjegyezte, hogy a lépcsőt ábrázoló mezőnek kéknek kellene lennie, s nem feketének.

140 Véleményünk szerint az eltérést a régi kódex festékének oxidációja, megfeketedése okozhatta. Stettin Hercegség címere: A Missale Hallense ábrája a kék pajzsmező helyett ezüstöt mutat. A címer sisakdísze pávatoUforgó. A vörös griff eredetileg arany mezőben szerepelt, a kéket V Károly császár (1519-1556) 1521-ben rendelte el.

141 A griff előfordult korona nélkül is.

142 Usedom Hercegség címere: Gritzner szerint e címer először egy 1498-as pénzen tűnt fel. Első színes előfordulását pedig 1534-ből ismerte. A Missale Hallense ábrája viszont 1524-ből való, tehát ez a címer legelső színes ábrázolása.

143 Wend Hercegség címere: A zöld szárnyú vörös griff később vörössel és zölddel harántosztott lett.

144 A ládikán előforduló címerek tulajdonosai II Ferdinánd német-római császár és magyar király (Graz 1578. július 9. - Bécs 1637. február 15.) II. Károly, Stájerország, Karintia és Krajna főhercege (1540-1590) és Maria Anna bajor hercegnő (1551-1608) fia. 1590-1595 között végezte tanulmányait az ingolstadti jezsuitáknál. Apja halála után (1590) névlegesen átvette Belső-Ausztria (Stájerország, Karinthia, Krajna) kormányzását. 1598-as itáliai útján találkozott VIII. Kelemen pápával (1592-1605). 1617. június 23-án cseh királlyá koronázták Prágában. Az osztrák örökös tartományokban és Csehországban is a szigorú ellenreformációt szorgalmazta, amivel a harmincéves háború okozójává vált. 1618. július 1-én Pozsonyban magyar királlyá, 1619. szeptember 9-én Frankfurtban német császárrá koronázták. Miután se159