A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

Meissen Határgrófság címere: Pleissen Uradalom címere: A Wettin őrgrófok 1247-ig - más adat szerint 1265ig - a landsbergi cölöpöket használták címerükben. Ezt váltotta fel ekkortájt a meisseni oroszlán, amely egyes feltevések szerint, a thüringiai oroszlán mázainak megváltoztatásával keletkezett. Első említésével Konrad von Würzburg Turnéi von Nantheiz-ében (1257/1258) találkozunk: „ ... man sach des Mîsenaeres schilt von golde lieht dâ glîzen wol, dar ûz geverwet als ein hol ein löuwe swarz von zobele schein... ".

ws (34. ábra) Egy 1500-1550 között keletkezett szász címeralbum ábrája szerint ezen címerhez pántossisak tartozik. A sisakdísz férfi törzs (felsőtest) karok nélkül, hosszúhajú, szakállas fővel, hegyes süvegén és öltözetén vörösben két ezüst cölöp, süvege csúcsán arany koronára illesztett pávatollforgó. Sisaktakarók: vörös-ezüst.

104 A meisseni Albrechtsburg címertermének boltozatán Ernst Haendel (1813-1898) által készített szép, historizáló kivitelű meisseni címer falképe látható.

105 A kommunális heraldikában Altenberg, Altenburg, Borna, Burgstädt, Colditz, Delitzsch, Dresden (Drezda), Eisfeld, Freiberg, Gräfenhainichen, Grimma, Grossenhain, Hilburgshausen, Jena, Chemnitz (KarlMarx-Stadt), Königsberg i. Bayern, Bad Langensalza, Lauenstein, Leipzig (Lipcse), Lommatzsch, Markkleeberg, Meissen, Mittweida, Neustadt b. Coburg, Neustadt a.d. Orla, Oelsnitz, Ortrand, Pausa, Ranis, Rodach b. Coburg, Schalkau, Sibenlehn, Sonneberg, Ummerstadt és Weissenfeis címereiben fordul elő a meisseni oroszlán.

106 Orlamünde Grófság címere: Az orlamündei grófok pecsétjeinek segítségével nagy vonásokban felvázolható a címer fejlődése. Az 1112-óta használt lovaspecsét címer nélküli volt. 1192-ben Oroszlán Albrecht sast vett fel címerébe. 1227-ben II. Hermann alkalmazta elsőként pajzsán az ágaskodó oroszlánt. 1394-től jelent meg a pecséteken a szívekkel vagy hárslevelekkel behintett pajzs. Ezt a címerváltozatot Gritzner még III. Siegfried gróf (II. Hermann apja) és Dániai Zsófia házasságához kötötte, mert a szintén oroszlános dán címer mezeje kb. 1190 tájától vörös szívekkel behintett. Ez a feltevés azonban nem helytálló, mert a Zürichi címertekercs (1335/1345) még nem ismerte ezt a változatot. A szász választók legkésőbb 1477-től kezdve használták az orlamündei oroszlános címert.

107 (35. ábra) A XV. század második felétől fordult elő. Ströhl szerint III. (Vitéz) Vilmos (II. Frigyes választó (14281464) egyik testvére) 1465-ös pecsétjén szerepelt először. A választófejedelmek közül Ernő (1464-1486) pecsétjén jelent meg először 1477-1486 között. A kommunális heraldikában Markkleeberg és Pergau címerében találjuk meg Pleissen kék mezőben arany és ezüsttel osztott koronás oroszlánját.

108 (36. ábra) Szász Palotagrófság címere: Sommerschenburg grófjai a császári sast használták hivatali címerként. A legrégebbi ábrázolásokon a sas még koronázatlan. Csak a pajzs színében tér el a Thüringiai Palotagrófság címerétől.

109 (37. ábra) Egy 1500-1550 között keletkezett szász címeralbum ábrája szerint a címerhez arany koronás pántossisak tartozik. A sisakdisz jobbra lépő arany sas, csőrében arany karikával. Sisaktakarók: kék-arany.

110 A kommunális heraldikában Allstedt címerében fordul elő a Szász Palotagrófság arany sasa.

111 Thüringia Palotagrófság címere: Lauchstädt környéke 1291-től a Brandenburgi Őrgrófság része volt. A Wettinek 1347-ben szerezték meg ezt a területet, amelyet 1350-ben hűbérbe kaptak meg IV Károly császártól (1346-1378) mint Thüringia Palotagrófságot, s ekkortól kezdve használták címerként a pfalzi, fekete mezőben ábrázolt arany sast a meisseni őrgrófok. A XV század végétől - XVI. század elejétől a fekete mezőben lévő arany sas egyaránt Pfalz, Lauchstädt, illetve Thüringia címere.

112 (38. ábra) Thüringia Tartománygrófság címere: A kék mezőben vörössel és ezüsttel sávozott oroszlános címert a XIII. század elejétől használták. Egyes változatokon az oroszlán jobbraforduló. Egyaránt előfordul ötször és kilencszer osztott (vágott) oroszlán, az osztások száma kezdetben nem lehetett állandó. A címer kialakulását egyesek IV (Kegyes) Lajos thüringiai őrgróf (1216-1227) és Árpád-házi Szt. Erzsébet (1207-1231) 1221-ben kötött házasságával hozták kapcsolatba, miután az Árpádok címere is vörössel és ezüsttel sávozott. (Az uralkodói pár 1211 -óta már jegyben járt egymással.) Első irodalmi említését az u.n. Trója-énekben {Lied von Troje) (1210 körül) találjuk: 157