A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

gi címere. 42 Azután a Frank XII. von Kronberg és fe­lesége, Katharina von Ysenburg által alapított gótikus Mária-oltáron, amely közép-rajnai mester munkája (1440/1450 körül). 43 Továbbá Philipp IV. von Kron­berg (f 1477) és felesége, Anna von Handschuhs­heim 44 , Johann VI. von Kronberg (f 1488) és harma­dik felesége, Katharina von Reifenberg 45 , Philipp VI. von Kronberg (f 1510) és felesége, Katharina von Bach-Bintzburg (| 1525) 46 figurális - a férj és feleség egymás mellett álló, illetve fekvő alakjait feltüntető és szegélyükön felirattal ellátott - gótikus sírkövein. Valamint Anna von Kronberg - a mainzi érsek nem egészen két éves korában meghalt nővére (f 1549) ­festett homokkőből készült, reneszánsz epitáfiumán, a mainzi Dietrich Schro munkáján, amely a valós élet­koránál idősebb kislány zsámolyon térdelve imádko­zó alakját ábrázolja címerekkel és feliratokkal. 47 (10. ábra) Úgyszintén Anna Sidonie von Kronberg, szüle­tett Brömser von Rüdesheim (f 1619) színes márvány epitáfiumán. 48 A Kronberg címerek az egyes ábrázolásokon több­kevesebb, kisebb-nagyobb eltérést mutatnak. Frank von Kronberg (t 1378) négyeit címerén, az 1. és 4. ezüst mezőben találjuk a kék vaskalapokat, a 3. és 4. tar mező vörös. Ugyanilyen Philipp IV von Kronberg (t 1477) és Philipp VI. von Kronberg (t 1510) címe­re is. Náluk a feleségek címere külön címerpajzsban szerepel. Johann VI. von Kronberg (t 1488) viszont négyeit címerében egyesítette saját és felesége címe­rét. Itt az 1. és 4. mezőben látható a Kronberg címer, (amelynek itt az 1. és 4. mezeje tar vörös, a 2. és 3. mezeje a vaskalapos), a 2. és 3. mezőben pedig a fele­ség címere. Anna von Kronberg (| 1549) epitáfiumán két Kronberg címer is szerepel. Felül balra az apa né­gyeit címere: 1. vörös mezőben lebegő arany korona, 2., 3. fehér mezőben kék (a valóságban fekete, vagy megfeketedett) vaskalapok, a 4. vörös mező arany­nyal damaszkolt. Alul balra a nagyapa címere, amely annyiban tér el az apáétól, hogy ennek 1. mezeje is damaszkolt és nincs benne korona. Anna Sidonie von Kronberg (f 1619) epitáfiumán az Anna von Kronberg (t 1549) apjáéval azonos címer található. Úgyszintén ez a címer látható a Mária-oltáron is (1440/1450 kö­rül), az alapítók térdelő alakjai mellett, azzal az elté­réssel, hogy itt az 1. és 4. mező a vaskalapos, a 2. a koronás, a 4. pedig tar (esetleg harántosztott? a fotón nem vehető ki egyértelműen). A kronbergi templom családi címereinek egy részéhez sisakdísz is tartozik, nevezetesen, két egymással szembefordított szárny, a pajzsbeli vaskalapokkal megrakva. Megörökítette a Kronberg címert Otto Hupp német heraldikus (Düsseldorf 1859-München 1949) is, egyik 1936/1937 táján készült rajzán. Leírása szerint a pajzs vörössel és kék-ezüst evetprémmel négyeit. A korona itt a 2. mezőbe került, a 3. mező tar. A sisakdísz nála zárt szárnypár a pajzs mázaival. 49 (11. ábra) Egy Kronberg érsekről 1612-ben készült olajfest­ményen is látható az egyházfejedelem címere (Rekto­rat der Universität, Mainz). 50 (48. ábra) Kronberg érsek és választófejedelem címerét tünteti fel a Churfürstliche Mayntzische Ordnung... című, Jo­hann Albin nyomdájában, Mainzban 1615-ben nyom­tatott rendőri rendtartás címlapja is (Stadtarchiv, Ma­inz). 51 (12. ábra) Az itt ábrázolt címer jóformán előké­péül szolgálhatott a ládikánkon kifaragott címernek. Bár a pajzs alakja eltérő - ívelt oldalú tárcsapajzs -, de az egyes mezők sorrendje azonos a ládikán lévő címerrel. Továbbá szinte teljesen azonosak a kerék küllői, mindhárom sisak és sisakdísz, a címertakarók, valamint a középső sisakra helyezett érseki mitra mö­gül kilátszó főpapi kereszt részletei. A rendtartáson lévő címer mellett, - hasonlóan, mint az érsek kisgyer­mekkorában elhunyt Anna nővére kronbergi epitáfiu­mán, 52 - megjelennek a szülők és nagyszülők címerei is. Felül balra az apa, jobbra az anya (Sickingen le­ány), alul balra a nagyapa, jobbra a nagyanya (Hand­schuhsheim leány) címerei. Georg Ridinger Architectur des Maintzishen Chur­fürstlichen neuen Schlossbawes St. Johannspurg zu Aschaffenburg című, Mainzban 1616-ban megjelent könyvében, az érseki várkastélyt ábrázoló rézmetszet jobb felső sarkában látható Kronberg érsek ovális ko­szorúba foglalt címere. 53 A Kölni Érsekség címere: A Mainzi Érsekséghez hasonlóan, a Kölni Érsekség­nek is négyeit címerpajzsa alakult ki a középkorban. A címer 1. ezüst mezejébe fekete szalagkereszt, amely a mező széléig ér (Köln címere), 2. vörös mezejébe jobbra lépő ágaskodó ezüst ló (Westfalia címere), 3. vörös mezejébe három arany tavirózsalevél (szív?) (Engern címere), 4. kék mezejébe ezüst sas (Arnsberg címere) került. Az éppen hivatalban lévő érsek családi címere pedig a négyeit címer közepére helyezett szív­pajzsban kapott helyet. így pl. Hermann Graf von Wied érsek (1515-1546) címerében, arany mezőben öt vörös harántpólyára he­lyezett jobbralépő természetes színű páva látható a szívpajzsban. A címer Jodocus Clichtoveus: Antilut­herus című, Peter Quentel kölni nyomdájában 1525­ben nyomtatott könyvében látható (Hermann Quentell tulajdonában, Lemgo). 54 (13. ábra) Egy másik - általam Gebhard Truchsess von Wald­152

Next

/
Thumbnails
Contents