A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

burggal (1577-1583) azonosított

55 - kölni érsek, Jóst Amman (1539-1591) Wappen- und Stammbuch-jinak (1589) fametszetű ábrája szerint, a négyeit címer arany szívpajzsában három balralépő fekete leopárdot viselt családi címerként.

56 (14. ábra) Az érseki címerekre szembefordított pántossisakot helyeztek. A sisakdísz középen egy pávatollakkal díszített, felül íves, alul kétszer kikanyarított ernyődeszka, két oldalt egy-egy keresztes zászló. A Wied címer pávatollas ernyődeszkájára a kölni címer fekete szalagkeresztjét helyezték (1525). A Waldburg címer sisakdíszének pávatollas ernyődeszkája hasított, mindkét felén egy-egy szalagkereszttel, s a hasítóvonalon a szívpajzsbéli családi címer három - de itt jobbralépő - leopárdjával. A Wied címernél a baloldali zászlón, a Waldburg címernél a jobboldalin van a fekete kereszt. A Waldburg címer pajzstartója egy a pajzs bal oldalán álló, német reneszánsz öltözetű nőalak, baljában a családi címer három leopárdjával díszített zászlóval. A ládikán kifaragott kölni címer előképéül - hasonlóan a mainzi címerhez - itt is korabeli aprónyomtatványok szolgálhattak. Nevezetesen a Lamberg Rassfeldt münsteri nyomdájában 1596-ban megjelent, Des Ertzstiffts Kölln Pollicey undLands—

Ordnung címlapja, amelyen Ernst von Bayern (von Wittelsbach) érsek (1583-1612) címerének képe, csaknem valamennyi részletében azonos ládikánk kölni címerképével.

57 (15. ábra) Az 1596-os címerábrával jóformán teljesen azonos látható a Münsterben 1617-ben nyomtatott Carolina címlapján is. (16. ábra) Az egyedüli lényeges eltérés az 1596-os címertől annyi, hogy Ferdinand von Bayern érsek (1612-1650) 1617-es címerében a családi címert még egy a Münsteri Püspökség címerét ábrázoló szívpajzzsal (arany mezőben vörös pólya) is kiegészítették.

58 A két aprónyomtatvány ( 1596, 1617) címeréhez képest ládikánk kölni címere egyetlen lényeges eltérést mutat. A címerpajzsra helyezett érseki mitrát a nyomtatványokon Szt. Péter apostol kulcsot tartó alakja díszíti. Az apostolfejedelem a ládika címerének mitrájáról hiányzik, azt egyszerűen csak drágakövek ékesítik. Egy 1895-ből származó tervezet szerint, a Kölni Érsekség címere szerepelt volna az új porosz államcímerben.

59 A kommunális heraldikában Köln címere (ezüstben fekete kereszt) Vreden város címerében fordul elő.

60 A Trieri Érsekség címere: A Mainzi és a Kölni Érsekségekhez hasonlóan a Kölni Érsekségnek is négyeit címerpajzsa alakult ki a középkorban. Az 1. és 4. mezőben kapott helyet Trier címere (ezüst mezőben vörös szalagkereszt, amely a mező széléig ér), a 2. és 3. mezőben pedig az érseki és választófejedelmi méltóságot éppen betöltő főpap családi címere. A Wittelsbachok (Bajor Hercegség, Pfalz) címere: A Wittelsbach uralkodócsalád legkülönbözőbb címeres emlékei a késő középkortól kezdve nagy menynyiségben maradtak fenn korunkig. A teljesség igénye nélkül utalunk csak néhányra ezek közül. Szakállas Lajos (Ludwig der Gebartete) bajor-ingolstadti herceg (f 1447) síremlék modeljén (Bayerisches Nationalmuseum, München), amelyet Hans Multscher (kb. 1400-1467) Ulmban 1435-ben készített, a Szentháromság előtt oroszlánon térdelve imádkozó herceg mellett látható címere is. A jobbra dőlő, kerektalpú négyeit tárcsapajzs 1. és 4. mezejében jobbra lépő oroszlán (Pfalz), 2. és 3. mezeje rutázott (Bajor Hercegség), közepén szívpajzs (ábrája a rendelkezésünkre álló fotón kivehetetlen). A pajzs bal felső szélén jobbra fordított pántossisak. A sisakdísz a sisakon álló kissé jobbraforduló oroszlán, mögötte rutázott nyitott szárnypár. (A sisakdísz oroszlánja egyes ábrázolásoktól eltérően itt nem növekvő, hanem egészalakos!)

61 A müncheni ferencesek templomából származó Krisztus-passiooltár (1492) ostorozási jelenetén megtalálható az alapító, IV. Albrecht bajor herceg (14671508) címere is. A címer az előzőhöz hasonló, de mivel az oltárszárny baloldali alján nyert elhelyezést, udvariasságból heraldikailag balra - azaz a kép közepén lévő Krisztus felé - dől. A címerben nincs szívpajzs. A pajzsra helyezett sisakot korona fedi. A sisakdísz oroszlánja itt növekvő (Bayerisches Nationalmuseum, München).

62 A lanshuti Szentlélek-templom Szt. Katalin-kápolnájának egyik 1511-ben készült - 1893-ban restaurált - üvegablakán jól megfigyelhetőek a bajor hercegi címer mázai. Az egyenes állású négyeit tárcsapajzs 1. és 4. fekete mezejében jobbra lépő vörös koronás arany oroszlán, 2. és 3. mezeje ezüsttel és kékkel rutázott. A pajzson koronás pántossisak. A sisakdísz egyhén jobbraforduló, vörös koronás, vörös nyelvű, növekvő arany oroszlán, ezüsttel és kékkel rutázott nyitott szárnypár között. Sisaktakarók: kék-ezüst.

63 (17. ábra) Ottheinrich pfalzi választófejedelem (1556-1559) Brüsszelben 1558-ban készített genealógiai falikárpitján a Wittelsbachok számos címere látható (Bayerisches Nationalmuseum, München). Egyaránt előfordul a ládikánkon is megjelenő kétféle sisakdísz, a 153