A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

A császárné címere: A Mantuát uraló Gonzaga hercegi család két császárnét - és egyben királynét - is adott a Habsburg Birodalomnak, s egyúttal Magyarországnak. Eleonórát (1598-1655), I. Vincenzo herceg (f 1612) és Medici Eleonóra toscanai hercegnő leányát, aki 1622-ben lett II. Ferdinánd császár-király 2. felesége.

28 Valamint egy másik Eleonórát (1630-1686), II. Károly, Rethel hercege és Gonzaga Maria leányát, aki 1655-ben lett III. Ferdinánd császár-király 3. felesége.

29 A Gonzaga címer történetét - miután megfelelő szakirodalomra nem sikerült szert tennünk - nem tudjuk bemutatni. Néhány változatára azonban így is felhívjuk a figyelmet. Egy Urbinóban 1525 körül készült díszes reneszánsz majolika vázán Isabella d' Este Gonzaga címerét ábrázolták. A hasított pajzsban elől a Gonzaga címer (szélesedő végű kereszttel négyeit pajzs, a keresztszárak között egy-egy sassal, a keresztszárak találkozásánál négyeit szívpajzzsal), hátul négyeit pajzs, 1. és 4. mezejében három (1-2) liliom, 2. és 3. mezejében jobbranéző egyfejű sas.

30 Egy díszes reneszánsz tálon (Museo Interzazionale delle Ceramiche, Faenza) - antik harci kocsiban ülő hős, Ámor, angyal és nőalakok mellett - II. Federico Gonzaga mantuai herceg (1531-1540) címerét láthatjuk. Az ívelt oldalú tárcsapajzs hasított. Elől a fentebb leírt Gonzaga címer, annyi eltéréssel, hogy a kereszt szárai itt egyenesek, végük nem szélesedik ki. Hátul négyeit címer szívpajzzsal: 1. mezőben kétfejű sas, 2. hasított mezejében elől mankósvégű kereszt, hátul többször hasított, 3. hasított mezejében elől öt vágás, hátul egymást átlósan keresztező két kard(?), 4. mezejében szalagkereszt, amely a mező széléig ér, a szívpajzs négyeit.

31 Ferrante Gonzaga, Ariano hercege (1507-1557), valamint felesége, Isabella di Capua és felesége édesanyja (a nápolyi Balzo családból) hasított címerében elől szintén a Gonzaga címer (a keresztszárak itt ismét szélesedő végűek, a szívpajzs 3. mezejében oroszlán vehető ki), hátul négyeit címer 1. és 4. négyeit mezejének 1. és 4. mezejében zsinóron függő kürt, 2. és 3. mezejében kivehetetlen ábra (csillag?, sas?), 2. és 3. mezejében két balharánt pólya. A pajzstalpnál az Aranygyapjas Rend jelvényét ábrázolták.

32 Wolfgang Kilián, Eleonóra császárnét (II. Ferdinánd császár feleségét) ábrázoló metszetén, a jobb felső sarokban a császárnénak a ládikánkon kifaragottal lényegében azonos címere látható. A címert itt is az Aranygyapjas Rend lánca és jelvénye fogja közre. Kilián metszetén a címer nincs a birodalmi sas mellére helyezve.

33 A Gonzaga (Mantua) címer még a XVIII. század végén - XIX. század elején is szerepelt a Habsburg országok címerei között. így pl. F. W. Durmernek, J. Kreutzinger festménye nyomán, II. Lipót császárról (1790-1792) készült pontozómodorú rézmetszetén, a kép alsó szegélyén láthatjuk (Magyar Nemzeti Múzeum: Magyar Történelmi Képcsarnok, Budapest).

34 Továbbá előfordult a cs. kir. hadsereg II. Ferenc császár uralkodásának első korszakából (1792-1805) származó gyalogsági zászlóin.

35 A Mainzi Érsekség címere: A Német-Római Birodalomban a középkorban kialakult az a szokás, hogy az egyházi méltóságok (érsekek, püspökök, apátok) saját családi címerükből és székhelyük, székvárosuk címeréből összeállított hivatali címert használtak és használnak többnyire napjainkban is. Mainz városa, illetve a Mainzi Székeskáptalan a XIII. századtól vörös mezőben lebegő hat- vagy nyolcküllős - a küllők száma az egyes ábrázolásokon időnként eltérő - ezüst kereket használt címeréül.

36 A mainzi érsekek címereit a XIV századtól kezdve ismerjük. Mathias Graf von Buchegg érsek (13211328) és az őt követő Heinrich Graf von Birneburg (1328/37-1346/53) még egyszerűen pusztán csak családi címereiket használták.

37 Gerlach Graf von Nassau (1346/54-1371) hasítással kettéosztott címerpajzsán, elől már feltüntette székhelye címerét (küllős kerék), hátul pedig saját családi címerét szerepeltette.

38 Johann Graf von Luxemburg (1371-1373) pedig négyeit címere 1. és 4. mezejébe vette fel székhelye címerét, s a címer két másik (2. és 3.) mezejébe helyezte családi címerét.

39 Ettől kezdve a mainzi érsekek rendszerint négyeit címerpajzsot használtak, két mezőben székhelyük, két mezőben pedig családjuk címerével. A XVI. századtól egyes érsekeknél, akik sok mezőből álló, bonyolult családi címerekkel rendelkeztek, előfordult, hogy a mainzi címer (kerék) a szívpajzsba, vagy a címer cölöphelyére, a szívpajzs fölé és alá került.

40 Kivételesen előfordult még olyan eset is, hogy az érsek csak családja címerét használta: Gottfried Graf von Leiningen választott érsek (1396-1397).

41 A ládikán szereplő címertulajdonos, Johann Schweickhardt von Kronberg érsek (1606-1626) családja a Taunus hegységbeli Kronberg helységből származott. Kronberg jelenleg evangélikus, gótikus Szt. János-templomában többször is előfordul a családi címer ábrázolása. így legkorábban az első kápolnából származó ajtó keretkövön Frank VIII. von Kronberg (t 1378) és felesége, Loretta von Reifenberg házassá151