A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika
zödő arany félholddal. 3. Stettin Hercegség címere: kék mezőben jobbraforduló, arannyal fegyverzett, koronás vörös griff. 4. Pomeránia Hercegség címere: ezüst mezőben balraforduló, arannyal fegyverzett vörös griff. 5. Wend Hercegség címere: ezüst mezőben jobbraforduló, arannyal fegyverzett, zöld szárnyú vörös griff. 6. Kassub Hercegség címere: arany mezőben balraforduló fekete griff. 7. Rostock Uradalom címere: kék mezőben jobbraforduló arany griff. 8. Azonosítatlan címer: sas. 9. Azonosítatlan címer: tar mező. 10. Rügen Uradalom címere: vörös mezőben, fent: aranyban növekvő, jobbraforduló, aranykoronás, arany fegyverzetű, kétfarkú, fekete oroszlán, alul: kékben vörös lépcső. 11. Usedom Uradalom címere: vörös mezőben balraforduló ezüst halgriff. 12. Hohenzollern családi címer: ezüsttel és feketével négyeit. 13. Wolgast Hercegség címere: vágott mezőben, fent: vörösben növekvő, jobbraforduló ezüst griff, alul: kékkel és ezüsttel sakkozott. 14. Gutzkow Uradalom címere: arany mezőben rézsútos helyzetű vörös kereszt, a keresztszárak között egy-egy vörös rózsa. 15. Regaliák (u.n. felség- vagy vérzászló hely): vörös mező (az élet és halál feletti bíráskodás jogának jele). 16. Ruppin Uradalom címere: vörös mezőben arany fegyverzetű ezüst sas. A kerektalpú szívpajzsban: kék mezőben arany jogar (a választófejedelmi és birodalmi főkamarási tisztség jelvénye 26 ). A pajzson három rostélysisak. A középső szembe-, a két szélső kissé befelé fordítva. A jobb oldali sisakon hermelinszegélyes vörös süveg, rajta a sisakdísz levágott végű, jobbra ezüsttel és vörössel vágott, balra vörös bivalyszarvak között balraforduló, növekvő, koronás fekete oroszlán. A középső sisakon korona, rajta a sisakdísz egy-egy jogarral megrakott nyitott kék szárnypár. A bal oldali sisakon korona, rajta a sisakdísz zárt pávatollforgó. A pajzs oldalán sisaktakarók, mindkét oldalon ezüst-kék. A pajzs felett és alatt, ívesen hajló, domborodó betűs, latin felirat tájékoztat a címer tulajdonosáról: INSIGNIA DVCIS BRANDENBVR(giae) (magyarul: Brandenburg hercegének címere). A két címert egy növényi díszes, de az első hosszoldalétól némileg eltérő sáv választja el egymástól. A szász címer feliratának DVCIS szavában az S betű csaknem teljesen letörött. A brandenburgi címer feliratának BRANDENBVR szavában а В betű alsó íve is letörött. Az oldallap bal szegélylécének mintegy háromnegyed része szintén letörött és hiányzik. (6. ábra) A ládika feneke: Szokatlan módon a ládika fenekét is gazdagon faragott növényi mustra díszíti. Középütt a felület mintegy háromötödét kitöltő nagyobb minta, közepén kisebb rozettával és köréje hajló két bőségszaruval, valamint tekervényes indadíszekkel. A négy sarokban egy-egy négyszögletes mezőben, csipkésszélű, négyszögletes rozetták. Utóbbiak erőteljesen kidomborodó sarokrészei a hosszas használat során megkoptak, megcsorbultak, hiszen a fenekére állított ládika ezekre a részekre támaszkodik. (7. ábra) A ládika fedelének belső oldala: Itt található a legszokatlanabb ábrázolás, nevezetesen Jézus Krisztus fiktiv címere, valamint az evangélisták jelképei. Ezeknek részletes leírását tanulmányunk második - S. Lackovits Emőke által írt - része tartalmazza. (8. ábra) A ládika belseje: A ládika belsejét az oldallapokra felragasztott, azokat teljes felületükön elfedő, erősen megkopott sötétvörös színű bársonnyal bélelték ki. A ládikán előforduló címerek A császár címere: A Német-Római Szent Birodalom címerének története külön tanulmány tárgyát képezhetné. Ezért itt ezzel kapcsolatban csak néhány fontosabb momentumra térünk ki. A késő középkorra kialakult szokás szerint a német királyok rendszerint egy fejű, a római császárok kétfejű sasos címert használtak. A sas mellére helyezett címerpajzsba kerültek a birodalomhoz tartozó országok, tartományok, uradalmak címerei. Ezeknek számtalan változata létezett. II. Ferdinánd császár ládikánkon kifaragott címerével lényegében teljesen azonos III. Ferdinánd császár (1637-1657) azon címere, amely a Friedens =Schlus s zwishen der Römischen Kay serlichen auch Aller = Christi. Königl. Mayst. című, a császáriak és a franciák között megkötött békeszerződést ismertető, Frankfurtban 1649-ben, Nicolao Heyllnél nyomtatott kiadvány címoldalát díszíti (Stadtarchiv, Münster). 27 A két császári címer közti egyedüli lényeges különbségek, hogy a nyomtatványon lévő címer sasának karmaiból hiányzik a kard és jogar, a mellén lévő címerpajzs körül pedig hiányzik az Aranygyapjas Rend lánca és jelvénye. (9. ábra) 150
