A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Csirke Orsolya–K. Palágyi Sylvia: Zirc, Akli-puszta kerek temploma

ország Régészeti Topográfiája. Veszprém megye régészeti topográfiája 1. A keszthelyi és tapolcai járás. Budapest 1966 MRT 2 = ÉRI I. - KELEMEN M. - NÉMETH P. - TORMA L: Magyarország Régészeti Topográfiája. Veszprém megye régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest 1969 MRT 4 = DAX M. - ÉRI I. - MITHAY S. - PALÁGYI S. TORMA I.: Magyarország Régészeti Topográfiája. Veszprém megye régészeti topográfiája 4. A pápai és zirci járás. Budapest 1972 PALÁGYI 1973 = PALÁGYI S.: Zirc-Akiipuszta. Rég.Füz. I. Ser. I. No. 26. 1973.89. PALÁGYI 1989 = K. PALÁGYI S.: A kemenesszentpéteri római kori halomsír. Veszprémi Történelmi Tár 1. 1989. 44-59. PARÁDI 1971 = CS. SÓS Á. - PARÁDIN.: A csataljai Árpád-kori temető és település II. A település. Folia Arch 22. 1971. 121-139. PARÁDI 1972 = PARÁDI N.: A Letenye-Szentkeresztdombi kerek templom feltárása. A nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve. 1919— 1969. Nagykanizsa, 1972. 239-264. PAULER 1899 = PAULER Gy: A magyar nemzet története az Árpád-házikirályok alatt. II. Budapest 1899 RADVÁNSZKY 1880 = RADVÁNSZKY В.: Magyar családélet és háztartás a 16.-17. században. Budapest 1880 SÖRÖS 1903 = SÖRÖS P.: Abakonybéli apátság története I. PRT VIII. Budapest 1903 SÖRÖS 1903a = SÖRÖS P: Bakonybéli regeszták a XV. század első feléből. Történelmi Tár 1903. 354-379. SÖRÖS 1904 = SÖRÖS P. : A bakonybéli apátság története II. PRT IX. Budapest 1904 SZENTPÉTERY 1923 = SZENTPÉTERY

I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest 1923. TARI 2000 = TARI E. Pest megye középkori templomai. Studia Comitatensia 27. 2000. TEMESVÁRY 1961 =TEMESVÁRY F.: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a 15. században. Folia Arch 13. 1961. 151-180. TÓTH 1974 = TÓTH M.: Árpád-kori falfestészet. Művészettörténeti Füzetek 9. 1974. VALTER 1985 = VALTER I. : Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Burgenland Mosaik, Eisenstadt 1985 1 Az egyes részek szerzőit névbetűjükkel jelezzük: Csirke Orsolya = CSO; K. Palágyi Sylvia = KPS 2 BÉKEFI 1896. 408.; Miután a MRT 4 szerzői nem vették számításba az Akii-pusztáról Lókútra vezető földutat, Békefi Rémig adatát hibásnak ítélték meg: MRT 4. 268. 81/10. lh. 3 Veszprém Megyei Levéltár T 79. számú térképe; jelen közléséért Somfai Balázsnak tartozunk köszönettel. 4 A régi templom látható omladékairól: TÖRÖK J.: Magyar Enciklopédia. Pest II. k.1860. 127. 5 MRT 4. 268. 81/10. lh. 6 Dax Margit: MRT 4. 232. 71/5. lh. 7 Palágyi Sylvia-Pagony I.: MRT 4. 129. 37/6.; PALÁGYI 1989. 44-59.; Torma István-Pagony IL: MRT 4. 129. 37/7. lh. 8 Palágyi Sylvia: MRT 4. 244. 75/5. lh. 9 PALÁGYI 1973. 89. 10 Az ásatásvezető Palágyi Sylvia, munkatársa Gopcsa Ágnes volt: LDM Adattár 19420-2006; PALÁGYI 1973. 89. 11 A tájolást talán befolyásolhatta a nem túl messze futó magasfeszültségi vezeték? 12 Az első felmérés valamivel nagyobb szentélyével, az ossarium alakjában és a tájolásban különbözik a harmadiktól. A három közül mégis ez ill. a harmadik hasonlít leginkább egymásra. 13 Összefoglalóan: MRT 4. 268. 81/9-10. lh. 14 ERDÉLYI 1902. 825.; SÖRÖS 1903. 269.; SZENTPÉTERY 1923. 9., 373. 15 SÖRÖS 1903. 228.; CSÁNKI 1897. 219. 16 SÖRÖS 1903. 45., 285. 17 CSÁNKI 1897. 203., 219. 18 OL. Die. Conser. Veszpr. 21., 4L; MRT 4. 268. 19 ILA-KOVACSICS 1964. 98. 20 Ma Lókút filiája. A veszprémi egyházmegye papságának névtára, 1975.142., az adatért Kredics Lászlónak tartozunk köszönettel. 21 SÖRÖS 1903.45. 22 Vö. IV rész 23 Az érem meghatározásáért Gedai Istvánnak köszönetünket fejezzük ki. 24 PALÁGYI 1973. 89.: szentély belső átmérő 3,6 cm, hajó belső átmérő 6 m 25 Az érem meghatározásáért Gedai Istvánnak tartozunk köszönettel. 26 A bekarcolt vonaldíszítés korhatározó szerepéről: PARÁDI 1971. 134.; HOLL 1992. 18.; H. GYÜRKI 1996. 27. 27 A gyorskorong használata a XIV század második felében terjed el, de széles körben csak a XV századtól alkalmazzák - FELD 1987. 262. 28 TEMESVÁRY 1961. 172., 57. ábra 29 MIKLÓS 2005. 297. Abb 12. 30 A párta a hajadon lányok viselete volt. A fiatal lány elhunytával a pártát is eltemették vele a sírba, mint menyasszonyi koszorút. Maga a temetési szertartás pedig a halott lakodalmát szimbolizálta. A pártaviselésre vonatkozó legkorábbi írásos adat a XIII. századra tehető. (PAULER 1899. 259-260.). A legtöbb írott forrás a XVI-XVII. századból származik, elsősorban korabeli nemesi inventáriumok és végrendeletek utalnak erre a viseleti tárgyra. Habár a XVI-XVII. században az asszonyok is hordtak pártát, az övék kontypárta volt, a hajadon lányoké viszont a homlok körül viselt abroncs- vagy karika párta. (RADVÁNSZKY 1880. 235-237.; LACKOVITS 1989. 33.) Régészeti feltárások során, szerencsés esetben, a sírokból is kerülnek elő pártatöredékek, vagy a koponya 103