A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leleteek Veszprém megyében I. Késő avar kori sírok Szentgál–Köveskál, Fűzfa utcában

Rövidebb-hosszabb deszkák jelzik csupán a 9. és a 11. sírokban a koporsók nyomait. A 9. gyermeksír DK-i végében egy 2 cm széles és 10 cm hosszú deszka nyomai voltak. 9 cm széles és 65 cm hosszú fa­nyomokat lehetett megfigyelni a 11. sír ÉNy-i végé­ben. Úgyszintén fa gyenge nyomait lehetett látni az 5. sírban. Itt a sírgödör ÉNy-i végében, valamint a jobb karcsontok mellett látszottak ennek nyomai. Sajnos e csekély adatok alapján a koporsó szerkezete nem re­konstruálható. Valamivel jobb a helyzet a 4., 6. és 14. sírok eseté­ben. A4, sírban átlagosan 3 cm széles koporsódeszkák nyomait lehetett megfigyelni a sír északi végében és a sír jobb oldalán. Ezek 114 cm-es mélységtől jelent­keztek, amelyeket egészen a sír aljáig nyomon lehetett követni (11 cm mély). A koporsó az ÉNy-i sarkánál szögletesen záródott. A keleti és déli oldalon már nem voltak fanyomok. A 6. sírban 110 cm mélyen a koponyától északra, valamint a sír nyugati oldalán a medencecsontokig erőteljes koporsónyomokat lehetett megfigyelni. Ezek átlagban 10-20 cm szélesek és a sír aljáig nyomon követhetőek voltak (20 cm mély). A koporsó ÉNy-i sarka enyhén ívelt volt. A legtöbb adattal a 14. sírban megfigyelt koporsó­nyomok szolgáltak. Itt az északi végén szögletes záródó, 3-4 cm széles deszkákból készült koporsót lehetett megfigyelni. A bal oldali deszkát 144 cm, a jobb oldalit 103 cm hosszan lehetett nyomon követni. A koporsó mélységére nincs adatunk, mivel a nyomo­kat csak a sírgödör alján lehetett rögzíteni. A koporsós temetkezések és a sírfenéken megfigyel­hető különböző leásások, mélyedések kapcsolatával, kérdésével több kutató is foglalkozott. 10 A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek magas lábakon álló koporsók lábainak lesüllyesztésére szolgáltak. A szentgáli temetőben a 4. és 5. sírokban, ezek déli végében lehetett megfigyelni 11, illetve 7 cm-es lemé­lyítéseket. Mindkettőben koporsó nyomai is voltak. A 11. sírban a sírgödör mindkét rövid oldalán 5-5 cm-es lemélyítéseket lehetett mérni, bár csupán a sír északi végében volt koporsóra utaló nyom. Talán mindhárom esetben a jobb talajviszonyok között megfigyelt, lába­kon álló koporsóról lehet szó. További három sír esetében, 6., 9. és különösen a na­gyon jól megmaradt 14. sírban, lemélyítésnek nem volt nyoma. Fel kell tételeznünk, hogy ezek lábnélküli koporsók lehettek, vagyis legalább két különböző szerkezetű koporsó volt használatban." Csekély adataink alapján valószínűleg ácsolással egymáshoz erősített deszkalapokból összeállított láda formájú koporsókat használtak. Sem koporsó aljára, sem tetőre nem találtunk adatot. A koporsós temetkezéseken kívül előfordult, hogy az elhunytakat valamilyen anyagba csavarva temették el. Erre utalnak a 15. és 16. sírokban megfigyelt vázak csontjainak helyzete. 6. Melléklet nélküli sírok Nem került elő melléklet a 7. és a 9. gyermeksí­rokból, valamint a 2. sír/IL, III., IV. csontvázai mellől. Sajnos a szerves anyagú mellékletek, amennyiben vol­tak, a talajviszonyok miatt nem maradt meg. 7. Eteláldozatok Allatcsontok Allatcsontmelléklet 8 sír esetében volt (2/1.; 4.; 5.; 6.; 8.; 10.; 13.; 16.). A 13. gyermeksírt kivéve a többi felnőttcsontvázak mellett került elő. A 4. sírt kivéve az állatcsontok a csontváz bal oldalán, általában a láb­szárcsontok, ritkán a comb- vagy felkarcsontok mel­lett voltak. A 2. sírban az állatcsontot szintén a jobb oldali lábszárcsontok mellett találtuk, de ennek ok a többes temetkezés is lehetett. Sajnos az állatcsontok vizsgálata nem történt meg, így a csontok meghatározása kérdőjelesen csak arra utal, hogy az egyik nagyobb („szarvasmarha-"), a má­sik valamivel kisebb méretű („sertés-"), illetve szár­nyascsontok. Két állat csontjai, sertés- vagy szarvas­marhacsont szárnyascsontokkal, négy alakalommal, míg csak szarvasmarha vagy sertés szintén négy eset­ben fordult elő. Tojás Tojás csupán a 10. sírban volt. Egy-egy tojás volt a bal felkar-, bal borda- és a jobb lábszárcsontok mellett. A sírban felnőtt nyugodott. 8. Edénymellékletek Sírmellékletként edény nem került elő. A kutatóárokban talált edénytöredékek közül az ujjbenyomokodásokkal tagolt peremű töredék értékel­hető. Ez a díszítési mód az egész avar kor folyamán felbukkan. 12 A többi töredék kézzel formált, rosszul iszapolt agyagból készült. Különösebb keletező értékük nincs. III. Sírbolygatások Korabeli sírrablásnak nem találtuk nyomát. Néhány csont valószínűleg állattúrás következtében kerülhe­tett rendellenes helyre. 80

Next

/
Thumbnails
Contents