A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leleteek Veszprém megyében I. Késő avar kori sírok Szentgál–Köveskál, Fűzfa utcában

Rövidebb-hosszabb deszkák jelzik csupán a 9. és a 11. sírokban a koporsók nyomait. A 9. gyermeksír DK-i végében egy 2 cm széles és 10 cm hosszú deszka nyomai voltak. 9 cm széles és 65 cm hosszú fanyomokat lehetett megfigyelni a 11. sír ÉNy-i végében. Úgyszintén fa gyenge nyomait lehetett látni az 5. sírban. Itt a sírgödör ÉNy-i végében, valamint a jobb karcsontok mellett látszottak ennek nyomai. Sajnos e csekély adatok alapján a koporsó szerkezete nem rekonstruálható. Valamivel jobb a helyzet a 4., 6. és 14. sírok esetében. A4, sírban átlagosan 3 cm széles koporsódeszkák nyomait lehetett megfigyelni a sír északi végében és a sír jobb oldalán. Ezek 114 cm-es mélységtől jelentkeztek, amelyeket egészen a sír aljáig nyomon lehetett követni (11 cm mély). A koporsó az ÉNy-i sarkánál szögletesen záródott. A keleti és déli oldalon már nem voltak fanyomok. A 6. sírban 110 cm mélyen a koponyától északra, valamint a sír nyugati oldalán a medencecsontokig erőteljes koporsónyomokat lehetett megfigyelni. Ezek átlagban 10-20 cm szélesek és a sír aljáig nyomon követhetőek voltak (20 cm mély). A koporsó ÉNy-i sarka enyhén ívelt volt. A legtöbb adattal a 14. sírban megfigyelt koporsónyomok szolgáltak. Itt az északi végén szögletes záródó, 3-4 cm széles deszkákból készült koporsót lehetett megfigyelni. A bal oldali deszkát 144 cm, a jobb oldalit 103 cm hosszan lehetett nyomon követni. A koporsó mélységére nincs adatunk, mivel a nyomokat csak a sírgödör alján lehetett rögzíteni. A koporsós temetkezések és a sírfenéken megfigyelhető különböző leásások, mélyedések kapcsolatával, kérdésével több kutató is foglalkozott.

10 A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek magas lábakon álló koporsók lábainak lesüllyesztésére szolgáltak. A szentgáli temetőben a 4. és 5. sírokban, ezek déli végében lehetett megfigyelni 11, illetve 7 cm-es lemélyítéseket. Mindkettőben koporsó nyomai is voltak. A 11. sírban a sírgödör mindkét rövid oldalán 5-5 cm-es lemélyítéseket lehetett mérni, bár csupán a sír északi végében volt koporsóra utaló nyom. Talán mindhárom esetben a jobb talajviszonyok között megfigyelt, lábakon álló koporsóról lehet szó. További három sír esetében, 6., 9. és különösen a nagyon jól megmaradt 14. sírban, lemélyítésnek nem volt nyoma. Fel kell tételeznünk, hogy ezek lábnélküli koporsók lehettek, vagyis legalább két különböző szerkezetű koporsó volt használatban." Csekély adataink alapján valószínűleg ácsolással egymáshoz erősített deszkalapokból összeállított láda formájú koporsókat használtak. Sem koporsó aljára, sem tetőre nem találtunk adatot. A koporsós temetkezéseken kívül előfordult, hogy az elhunytakat valamilyen anyagba csavarva temették el. Erre utalnak a 15. és 16. sírokban megfigyelt vázak csontjainak helyzete. 6. Melléklet nélküli sírok Nem került elő melléklet a 7. és a 9. gyermeksírokból, valamint a 2. sír/IL, III., IV. csontvázai mellől. Sajnos a szerves anyagú mellékletek, amennyiben voltak, a talajviszonyok miatt nem maradt meg. 7. Eteláldozatok Allatcsontok Allatcsontmelléklet 8 sír esetében volt (2/1.; 4.; 5.; 6.; 8.; 10.; 13.; 16.). A 13. gyermeksírt kivéve a többi felnőttcsontvázak mellett került elő. A 4. sírt kivéve az állatcsontok a csontváz bal oldalán, általában a lábszárcsontok, ritkán a comb- vagy felkarcsontok mellett voltak. A 2. sírban az állatcsontot szintén a jobb oldali lábszárcsontok mellett találtuk, de ennek ok a többes temetkezés is lehetett. Sajnos az állatcsontok vizsgálata nem történt meg, így a csontok meghatározása kérdőjelesen csak arra utal, hogy az egyik nagyobb („szarvasmarha-"), a másik valamivel kisebb méretű („sertés-"), illetve szárnyascsontok. Két állat csontjai, sertés- vagy szarvasmarhacsont szárnyascsontokkal, négy alakalommal, míg csak szarvasmarha vagy sertés szintén négy esetben fordult elő. Tojás Tojás csupán a 10. sírban volt. Egy-egy tojás volt a bal felkar-, bal borda- és a jobb lábszárcsontok mellett. A sírban felnőtt nyugodott. 8. Edénymellékletek Sírmellékletként edény nem került elő. A kutatóárokban talált edénytöredékek közül az ujjbenyomokodásokkal tagolt peremű töredék értékelhető. Ez a díszítési mód az egész avar kor folyamán felbukkan.

12 A többi töredék kézzel formált, rosszul iszapolt agyagból készült. Különösebb keletező értékük nincs. III. Sírbolygatások Korabeli sírrablásnak nem találtuk nyomát. Néhány csont valószínűleg állattúrás következtében kerülhetett rendellenes helyre. 80